tag:blogger.com,1999:blog-84421796373122097702024-03-08T13:48:02.828-08:00TételekMinhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.comBlogger13125tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-11371706795592166812008-06-22T08:06:00.001-07:002008-06-22T08:06:06.958-07:00<p>Ha van még valamilyen tétel, ami még nincsen meg, és nagyon kéne, azt a megjegyzésben közöljétek velem, és megnézem, hogy mit tudok tenni. Olyan mondjatok, amire tényleg nagyon szükségetek van. Egyébként az összes tételhez tudom ajánlani a tankönyvet, mert középszintre pont jó nekünk. Ha kell nyelvtan tétel, akkor azt is mondjátok, hogy melyik, és felteszem, mert  az összes megvan. Csak szóljatok. </p> <p>Minden jót. </p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-62037603776998750562008-06-22T02:23:00.001-07:002008-06-22T02:24:03.870-07:00XII. tétel<p align="center"><strong><font size="5">Karinthy Frigyes humora</font></strong></p> <p align="center"><strong>(1887-1938)</strong></p> <p>1887-ben született Budapesten, értelmiségi szülők gyermekeként. Különböző iskolákban végezte tanulmányit, váltakozva volt jó és rossz tanuló. Azt nem tudjuk, hogy beiratkozott volna egyetemre, de azt tudjuk, hogy látogatta a Műegyetem előadásait, természetes ismereteket szerzett (fizika, matek), magyart és történelmet is hallgatott. </p> <p>Életének első csapása, édesanyja korai halála volt. 1906-ban helyezkedett el az újságíróként, ebben az évben ismerkedett meg Kosztolányival, Csáth Gézával. Csáth Géza ismertette meg a freudizmus elméletével. 1907-1908-tól kezdve jelentek meg írásai egyre több lapban: humoreszkek, novellák, paródiák, és elvétve néhány vers. 1912-ben megjelent a számára nagy sikert hozó <b>Így írtok ti című humoros- szatirikus antológia</b>. Ebben az évben kezdődött szerelme Judik Etellel, aki következő évben feleségül vett. </p> <p>Életének második nagy csapása 1918-ban érte, a felesége spanyolnáthában meghalt. Meghitt szerelmes házasság volt az övék, a későbbiekben megismert Böhm Arankával soha nem alakul tki olyan bensőséges viszony. </p> <p>1936-ban jelentkeztek nála súlyos betegségének első tünetei, az orvosok agytumort állapítottak meg nála, volt egy agyműtéte is( ebből született az Utazás a koponyám körül). Betegsége ellenére megőrizte régi jó kedvét, azonban 1938 augusztusában siófokon hirtelen meghalt, egy rosszullét folyamán. </p> <p><b>Karinthy Frigyes egyedülálló jelenség a magyar irodalomban.</b> A szatíra és a humor legnagyobb mestere. A nyugat első nemzedékékhez tartozott. </p> <p>Megjelenő fontosabb kötetei:</p> <ul> <li><i>Így írtok ti (1912)</i></li> <li><i>Találkozás egy fiatalemberrel (1913)</i></li> <li><i>Tanár úr kérem (1913)</i></li> <li><i>Nem mondhatom el senkinek (1930)</i></li> <li><i>Utazás a koponyám körül (1937)</i></li> </ul> <p>Kedvelte a különböző bizarr játékokat a szavakkal:</p> <ul> <li>Szójáték ( skót gorilla=zsugorilla)</li> <li>Halandzsaversek</li> <li>Intarziajáték (névrejtés): „Jó itt a koszt, ó, lány ide zsörtölődés nélkül jöhet az ember”</li> <li>Eszperente nyelv</li> <li>Sártidrof nyelv</li> </ul> <p>Az így írtok te első parodizált darabját 1908-ban a Fidibusz c. élclap közölte. 1912-ben megjelent maga a a kötet is: a <b>kötet felépítése </b>a következő: </p> <ul> <li>Magyar antológia</li> <li>Magyar próza</li> <li>Külföldi próza</li> <li>Optimisták (néhány szatíra)</li> </ul> <p>Később az újabb kiadásokban kiegészülnek. <b>A kötet miatt kerül a Nyugat élvonalába. </b></p> <p>A kötetben használt <b>műfajok:</b></p> <p>Magát a kötetet Karinthy <b>irodalmi karikatúrának</b> hívja (= a legfontosabb stílusjegyek eltorzítva jelennek meg)</p> <ul> <li><b>Paródia </b>(pl. Kosztolányiról)</li> <ul> <li>Parodeo- hasonlóan, de torzítva adni elő a dalt</li> <li>A mű formai külsőségeit utánozva, leleplezve a belső ürességet</li> </ul> <li><b>Travesztia:</b></li> <ul> <li>Pl. Az ember tragédiája-> Az emberke tragédiája</li> <li>A fenséges témát kisszerűen adja elő</li> </ul> <li><b>Persziflázs</b> (pl. Szabolcska Mihályról)</li> <ul> <li>kíméletlen gúnyirat</li> </ul> </ul> <p>Az így irtok ti néhány versének elemzése:</p> <p><b><i>Szabolcska Mihály:Egyszerűség</i></b></p> <ul> <li>A népnemzeti irányzatot képviseli amikor az már elavult</li> <li>Egyszerűség</li> <li>Ady-val, a modernizmussal ellentétes</li> <li>Őszinte, de tartalmilag nem mondd újat</li> <li>Kiparodizálj a népiességet-> népköltészeti elemeket használ eltúlozva</li> </ul> <p><b><i>Ady Endre. Moslék ország</i></b></p> <ul> <li>Bíráló hazaszeretet, ugar motívum, Hortobágy, ő maga az isten, de még így is magyarnak tekinti magát, új vizeken helyett fekete vizeken van írva</li> <li>A szomorú legény, az magára utal</li> <li>Cím neologizmus, Ady kedvence volt a szólétrehozás: moslék-ország, redves-ugar</li> <li>Allegorizál, Ismétlések, anafora-> sor elején ismétel</li> </ul> <p><b><i>Kosztolányi Dezső: Szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései</i></b></p> <ul> <li>Kosztolányi „homo esthaeticus” a szépség követe volt, a tiszta költészetet akarta megteremteni, nem akart politizálni</li> <li>Travesztiaszerű</li> <li>Kisszerűvé teszi a témát „<i>mint aki halkan belelépett</i>”</li> <li>Alliteráció „<i>csendes, csitri, csempe</i>”</li> <li>Nominális stílus: „<i>látok barnát, kókuszt</i>”</li> <li>Dús jelzők hasonlatok, költői képek használata</li> </ul> <p>Célja az <strong>Így írtok ti-</strong>nek:</p> <p>- mulattatni akar, semmiképpen sem megbántani</p> <p>Ezzel népszerűsítette a költőket, illetve felhívta a modorosságukra a figyelmüket</p> <p>Olvasd el a tankönyvben a <strong>Tanár úr kéremet</strong>.</p> <p>Bár Karinthy, mint legnagyobb humorista költőnk vonult be az irodalomba, mindig sajnálta, hogy beskatulyázták, és a filozofikus költőként nem tudott kibontakozni. </p> <p><a title="http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/karinthy.htm" href="http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/karinthy.htm">http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/karinthy.htm</a></p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-6973947964136715312008-06-22T00:40:00.001-07:002008-06-22T00:41:51.373-07:00VIII. tétel<p align="center"><font size="5"><strong>Radnóti Miklós eclogái</strong></font></p> <p align="center"><strong>1909-1944</strong></p> <p>Budapesten született egy <b>asszimilálódott zsidó család gyermekeként</b>. Születésekor Édesanyja és ikertestvére meghalt. Ez később a költészetére is rányomta a bélyegét. A Numerus Clausus miatt kénytelen volt <b>Párizsban egyetemre járni</b>, Kaffka Margitból írta a doktori disszertációját. Még gyermekként ismerte meg <b>Gyarmati Fannit</b>, aki végigkísérte a költő életét, és mindvégig a boldog és biztonságot nyújtó szerelmet adta neki. 1937-ben felkérték <b>Vergilius IX eclogájának fordítására</b> a <i>Vergilius program</i> keretében. 1940-ben hívták be először munkaszolgálatra, 1944-ben utoljára. Ekkor a szerbiai Bor bányavárosba vitték, ahonnan a Lager Heidenauba került. Az oroszok előrenyomulásakor a németek két részre osztották a tábort. Radnóti abba a csoportba került, amelyről az a hír terjedt, hogy mindenkit megölnek benne, a költő barátai segítségével átkerült a másik táborba. Ekkor kezdődött a költő útja a halálba, ugyanis az első csoportot néhány nap múlva szerb partizánok felszabadították. A második csoport erőltetett menetben elindították hazafelé, de a megpróbáltatások miatt Radnóti szervezete legyengült, és végül valószínűleg 1944. november 9-én agyonlőtték Abda határában. </p> <p>Később exhumálták, és megtalálták nála a <b>Bori noteszt</b>, amiben legutolsó versei is találhatóak. Például a halála előtt pár nappal keletkezett, és kísértetiesen leírja a saját halálának körülményeit. </p> <blockquote> <p><i>Mellézuhantam, átfordult a teste <br /></i><i>s feszes volt már, mint húr, ha pattan. <br /></i><i>Tarkólövés. - Így végzed hát te is, - <br /></i><i>súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan. <br /></i><i>Halált virágzik most a türelem. – <br /></i><i>Der springt noch auf,* - hangzott fölöttem. <br /></i><i>Sárral kevert vér száradt fülemen.</i></p> <p>Szentkirályszabadja, 1944. október 31.</p> <p>*Ez még felugrik!</p> </blockquote> <p>Valószínűleg ez a költő legutolsó verse. </p> <p><b>Radnóti Miklós a modern magyar irodalom egyik legnagyobb költője</b>. A magyar irodalomban szinte egyedülálló módón jelenik meg Radnóti <b>boldog hitvesi szerelmes versei</b>. Kötetei, melyben eclogák jelentek meg: <b><i>Meredek út(</i></b>1938), mely egy metaforikus cím, a társadalmi lejtőre utal, és a <b><i>Tajtékos ég</i></b>, amely már mint postumus kötetként jelent meg 1946-ban, amikor még nem is tudtak a költő halálról, reménykedtek, hogy hazatér. </p> <p>Az eclogák megírására az 1937-es <b>Vergilius program motiválta</b>, amikor megismerkedett Vergilius költészetével. A program célja az volt, hogy lefordítsák magyarra Vergilius eclogáit, a megjelenő kötetben 10 Vergiliusi ecloga volt, mely mellett az eredeti vers is megtalálható, ezzel jelezve, hogy a magyar irodalom nincsen lemaradva.</p> <p>Az ecloga <b>Theokritosz görög költőtől származik</b>. </p> <ul> <li><i>Pásztorköltészet/</i>bukolikus költészet</li> <li>általában <b>dialógus</b>, szereplői „álruhás<b>” pásztorok</b>, akik a tudományról, művészetről, filozófiáról, költészetről beszélgetnek. </li> <li>A természet <i>idilli, harmonikus környezetet teremt</i>, </li> <li>Eclogae=szemelvények</li> </ul> <p>Ezt vette át <b>Vergilius római költő némi változtatással</b>.</p> <ul> <li><i>hexamaterben</i> írta már, kötött formában</li> <li>Vergilius a polgárháború időszakában élt, ezért verseiben is ez tükröződik, más hangulatú</li> </ul> <p><b>Radnóti a Vergiliusi hagyományt vette át,</b> általában megtartott a hexamateres formát, három ecloga <b>párbeszédes</b> a többi <b>monológ, belső monológ</b>. <b>Szereplői már nem pásztorok</b>, hanem különbféle emberek. Pl. költő. Megtartotta a <b>természeti motívumokat</b> is, bár a természet már inkább az üldöztetést tükrözte. Egy előhang és a számozás szerint nyolc ecloga készült el, bár a hatodik nincsen meg. </p> <p><b><i>Az előhang</i></b>ot később készítette el, mint az eclogák nagy részét. 1942. március 15-e után írta a verset, melyben a természet megújul, azonban az emberek nem, a szabadság hiányáról szól.</p> <p><b><i><a href="http://laki.homeip.net/verslap/versek/radnoti_miklos/elso_ecloga.html" target="_blank">Az első ecloga</a></i></b> egy <b>Vergiliusi mottóval kezdődik</b>, melyből kiderül, hogy a világ értékrendje a feje tetejére állt. A jó elnyomása és a rossz tombolása a jellemző a világra. Ez egy <b>kivetített belső párbeszéd, önmagával</b>. A vers <b>hexameter</b>ben íródott. A versben a <b>rendet állítja szembe a rendetlenséggel</b>. A természet tükrözi a belső nyugtalanságot, illetve a kegyetlen és rideg külvilágot. Az április még nem a meleg hónap, bármikor beköszönthet a fagy, ezzel kettétörve egy kis virág életét. A világot kivetíti a természetre, az <b>időjárás is szeszélyes</b>, még nincs igazi tavasz. A vers alaphangulatát az <b>1936-1939-es spanyol polgárháború adja meg</b>. A politikai, történelmi események jelennek meg benne: </p> <blockquote> <p><i>„Hallom, igaz, hogy a vad Pirenéusok ormain izzó <br /></i><i>ágyucsövek feleselnek a vérbefagyott tetemek közt, <br /></i><i>s medvék és katonák együtt menekülnek el onnan;”</i></p> </blockquote> <p><i></i></p> <p>A költő által nagyra becsült spanyol költő halála is megjelenik benne: <b>Federico Garcia Lorca,</b> aki, amikor lehetett nem menekült el Spanyolországból, hanem harcolni maradt, ezért meg kellett halnia. (Radnóti írt hozzá egy pár soros különálló verset is)</p> <p>A vers végén a költő feladatát boncolgatja, <b>ars poeticának is fel foghatóak a Költő utolsó szavai.</b> A <b>tölgyfa motívummal</b> írja le (ez egy toposz, ami Horatiushoz nyúlik vissza, Magyarországon Berzsenyi a Magyarokhoz I. ódájában jelenik meg) saját sorsát. Tudja bár, hogy egy nap őt is eléri a halál, hamarabb, mint kéne, de addig is ír és alkot.</p> <p><em><b><a href="http://janedoe.blog.hu/2007/10/24/radnoti_miklos_toredek" target="_blank">Töredék:</a></b> </em>Egyesek szerint ez a <b>hiányzó hatodik ecloga</b>, ugyanis mielőtt befejezhette volna, megkapta utolsó behívóját a munkaszolgálatra(1944. máj 18-án). </p> <p>Anaforisztikus szerkesztésű, „<i>Oly korban éltem én”</i>, minden versszak elején megtalálható. A vers arról szól, hogy <b>ami valaha szép volt, az mára mind eltűnt rég.</b> Az <b>első versszak</b>ban az ember elaljasulásáról szól, a <b>második versszak</b>ban az értékrend felborulásáról, a <b>harmadik</b>, azokról szól, akik tenni próbálnak, azokat üldözik, a <b>negyedik verssza</b>kban az anya-gyermek motívummal írja le az élet értelmetlenségét, és a <b>ötödik</b> meglévő versszakban pedig kifejti, hogy már a költő is tehetetlen, csak a bibliai próféta <b>Esaiás lenne képes elátkozni ezt a korszakot. </b></p> <p><b><a href="http://laki.homeip.net/verslap/versek/radnoti_miklos/hetedik_ekloga.html" target="_blank"><em>A hetedik ecloga</em></a></b> már a Lager Heidenau-ban keletkezett 1944-ben. Ez a <b>bori notesz első verse</b>. A műben a láger körülményeit írja le feleségének otthonra. Már <b>eltűnt a párbeszédes forma</b>, azonban <b>tökéletes hexamaterekben</b> írta meg, ez jelzi nála a rendet, ettől jobban érezhette magát. Egy <b>kivetített párbeszéd, de a felesége nincsen jelen</b>. A versben összemosódik a valóság és az álom, <b>szürrealista elemek</b>et találhatunk benne, a foglyok hazavágyódása az álom és ébrenlét határán nem tudja megkülönböztetni a valóságot az álomtól. Fájdalmas képet ad a láger viszonyairól, <b>realisztikus, naturalisztikus ábrázolásmód</b> segítségével. </p> <p>Saját magáról ír,hogy milyen vaksi, féregként kell élnie életét. Kérdésként teszi fel, hogy létezik-e még haza, bár választ nem kap, magának igennel válaszolhatott, mert ha nincs többé haza, akkor nem lenne többé értelme írnia, így elvesztette volna tartását, amit azonban fogolyélete során végig megtartott. </p> <p>A <b>vers végén</b> egy szerelmi vallomás található, egy <b>vergiliusi szabadfordítású szerelmi vallomás</b> a feleségének, Gyarmati Fanninak. </p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-71281053660955358002008-06-20T06:52:00.001-07:002008-06-20T06:53:09.178-07:00XIX. tétel<h3 align="center">Szórakoztató irodalom vonzereje, tipikus műfajai, jellemzői</h3> <ol> <li><b>Eredete:</b> nem a művészi kidolgozás a lényeg, hanem a szórakoztatás, a kikapcsolódás </li> <li><b>Értékei:</b></li> </ol> <ul> <ul> <li>kalandosság</li> <li>ízléses erotika</li> <li>komikum</li> <li>izgalom</li> <li>feszültség</li> <li>olvasmányosság</li> <li>érdekesség</li> </ul> </ul> <ol start="start"> <li><b>Műfaj csoportjai: </b> <ol> <li><b>Bűnügyi regény:</b> jog keretei közé tartozik, nem lelki bűn, a bűn elkövetése, felkutatása, és a bűnhődés a témája </li> </ol> </li> </ol> <ul> <ul> <li>Eredete: ókortól kezdve mítoszokban</li> <ul> <li>középkorban: lovagi kaland, boszorkánytörténetek</li> <li>reneszánsz: pajzán kalandok, rémtörténetek</li> <li>19. sz.-ban válik a krimi igazán divatossá, horror történetek, thrillerek</li> </ul> </ul> </ul> <ol start="start"> <ol start="start"> <li><b>Sci-fi:</b> tudományos alapokon nyugvó kitalált történetek. Asimov, Lem </li> <li><b>Humoros irodalom:</b> paródiák, ókorban: szatírajátékok, középkorban: udvari bolondok, ma: humoristák, parodisták </li> <li><b>Erotikus irodalom</b>: szórakoztató szerelmi történet </li> </ol> </ol> <ul> <ul> <ul> <li> erősebb: pornográfia</li> </ul> </ul> </ul> <ol start="start"> <ol start="start"> <li><b>Orvosi regények:</b> Cook regényei (Járvány) </li> <li><b>Kalandregények: </b>Western irodalom, indián regények </li> </ol> <li><b>Regény elemzése:</b> Melyik ágába tartozik? Annak a műfajnak a részletesebb elemzése. Más példákat is lehet hozni, említés szintjén. Ki írta, az íróról pár szót, majd a regény rövid cselekménye, a szórakoztató részek kiemelése. Mitől szórakoztató irodalom, ezeknek az elemeknek a bővebb kifejtése. </li> </ol> <p><b></b></p> <p>Szerintem így kellene valahogy ezt a tételt elmondani. Az első rész az órai jegyzetemből van. </p> <p><a href="http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kdhf/0/26744/szorakoztato.htm" target="_blank">Szórakoztató irodalom</a></p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-71783780262928236802008-06-20T06:46:00.001-07:002008-06-20T06:53:41.483-07:00XIV. tétel<h3 align="center">Kortárs szerző:Kányádi Sándor</h3> <h5>Élete </h5> <p><b>1929. május 10</b>-én született <b>Nagygalambfalván </b>(Hargita megye) Romániában. Székely földműves családba született, apja művelt, sokat olvasott volt. Édesanyja 1940-ben meghalt. Az elemit szülőfalujában végezte, majd a <b>Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban</b>. Fél évig járt a <b>Színművészeti Főiskolára</b>. A Bolyai Tudományos Egyetemen <b>magyar-irodalom szakos tanár</b>ként végzett. 1960-tól a Napsugár című gyereklap munkatársa. </p> <p>A határon túli magyar irodalom egyik legnagyobb képviselője. A trianoni béke után a költészetben a <b>kisebbségi lét</b>, (a beolvasztási politika, a hátrányos megkülönböztetések, kisebbség gyűlölet) lett a fő téma. <b>Kányádi mind a kortárs, mind az egyetemes líra kiemelkedő egyénisége.</b></p> <p>Költészetének összegző vonásai: </p> <ul> <li>képviseli a romániai magyarokat (nemzeti megmaradásnak a felelőssége) </li> <li>kisebbségi lét szenvedési (demográfiai fogyatkozás, szétszóródás, a falusi közösség megrendülése, a magyar kultúra gyengülése) </li> <li>hagyomány: népköltészeti indíttatás </li> <li>újítás: avantgarde ösztönzése: a népitől eljut a modernig, a daloktól a szabad verses lírai formáig </li> </ul> <p>Sajátos műfajai:</p> <ul> <li>Hosszú énekek: avantgarde montázsvers hatására, epikus-lírai elemek: pl. Fától-fáig, Krónikás ének </li> <li>Körömversek: rövidek: pl. két körömre. </li> <li>Portré versek: pl. Apácai, Illyés Gyula, Arany János. </li> </ul> <p><b>Modern versbeszéd:</b></p> <ul> <li>központozás hiánya </li> <li>vers tagolása az értelmi logika szerint </li> <li>intertextualitás </li> <li>kisbetűs írás, szétdarabolt nyelv </li> </ul> <p><b><u>Körömversek</u></b><u>:</u></p> <p>- eredete: haikuk inspirálták: japán műfaj és versforma: kötött mora-számok, 3 soros (5-7-5)</p> <ul> <ul> <ul> <li>a magyar változatban a szótagszámra (szótag hosszától függetlenül) </li> <li>5-7-5 szótag </li> </ul> </ul> </ul> <p>- <b>Sajátosságai:</b></p> <ul> <li>rövid, tömör </li> <li>Egyetlen kép, gondolat kitölt egy egész strófát </li> <li>Tájképi elemek melyek önmagukon túl mutatnak (szimbolikus) <ul> <ul> <li>o Pl. tó, fa, virág, madár, állat </li> </ul> </ul> </li> <li>Titkos tudás bölcselet, jel, intés kifejezése </li> <li>Mai válsághangulatú világot írták le ezek a körömversek </li> <li>Magyarra Kosztolányi fordított haikukat, őt szólítja meg </li> <li>Körömvers= haiku </li> </ul> <p>- <b><i>Két körömre: Szent Mihály hava</i></b></p> <blockquote> <p><i>hóharmat-verte <br />krizantémok - idén is <br />fekete lovon </i></p> <p><i>kocogott velünk <br />a reménytelenségbe <br />szent mihály hava</i></p> </blockquote> <ul> <li>Krizantém- a kerti év végén, a télhez közeli, tipikus halottak napjai virág </li> <li>Hóharmat-verte/krizantém= élet és halál találkozása </li> <li>Fekete ló- segít a túlvilágra jutni </li> <li>Szent Mihály, a zsidó és keresztény vallás egyik arkangyala, a halottak védőszentje és szószólója </li> <li>Reménytelenség: az erdélyi magyarok sorsa </li> <li>Az őszhöz, a halálhoz tartozó motívumkörrel fejezi be </li> </ul> <p>- <b><i>Krónikás ének (1988)</i></b></p> <blockquote> <p><em>Illyés Gyulának - odaátra</em></p> <p>ég már a szekértábor is <br />remény sincs fölmentő seregre <br />a föld is ég <br />futja-e még <br />csonkán-bonkán elkeseredve <br />egy utolsó lesz-ami-leszre <br />csak hős ne légy <br />mert ebben <br />a hősietlen <br />korban hősnek lenni nem érdemes <br />és nem szabad <br />de meg se add magad</p> <p>van aki már <br />kötélre vár <br />csüggedni is erőtlen <br />ég már a szekértábor is <br />istenem hová vetődtem <br />van aki sír <br />van aki szül <br />van aki hallgat <br />van aki jajgat</p> <p>a zsoldosok az elmaradt <br />hópénzért kiabálnak <br />a tisztjeik <br />az átállás esélyeit <br />latolgatják suttyomban <br />szorosra húzzák a hevedert <br />s a tönkrevert <br />védők közt kilovagolnak <br />van aki sír <br />van aki hallgat <br />akik elmentek közülünk <br />nem voltak közülünk valók <br />mert ha közülünk valók lettek volna <br />nem mentek volna el <br />szétosztjuk az úr testét <br />utolsó kenyerünket <br />mindenki hallgat <br />ég már a szekértábor is <br />ég már a szekértábor is <br />a föld is ég <br />füstje a kék <br />egekben tova ködlik <br />potomság <br />a többit <br />megírja ha megírja más <br />zizegni kezd zizegni kezd <br />a hajdani <br />a majdani <br />kukoricás</p> </blockquote> <ul> <li>Ceausescu - diktatúra utolsó éveiben keletkezett a vers </li> <li>Reménytelenség de nem a feladás </li> <li>Cím: evokál(megidéz) Tinódi Lantos Sebestény, Ady: Krónikás ének(1918) </li> <li><b>Tartalmi elemek</b>. </li> <li>Ajánlás odaátra: az anyaországnak <ul> <ul> <li>Vagy Illyés Gyulának, halott népnemzeti irányzat képviselőjének) </li> </ul> </ul> </li> <li><b>Modernista elemek</b>: <ul> <li>Nincsen központozás </li> <li>Nincs kis és nagybetű </li> <li>Szövegtagolás visszatérő </li> <li>Felező nyolcas/kilences váltakoznak </li> <li>Rövid 4-5-6 szótagos </li> </ul> </li> <li>„ég már a szekértábor” jelentéskörei: <ul> <li>Végső küzdelem, Mohácsra utal </li> </ul> </li> <li>Fölmetősereg- kádárkorszak, anyaország mozgolódik </li> <li>„hősnek lenni nem érdemes” – József Atillától </li> <li>„van aki sír,/ van aki szül” Arany János Walesi bárdok </li> <li>Utolsó vacsora: Úr testét szétosztják- biblia </li> <li><b>Tartalom:</b> <ul> <li>Költői sors- egyéni sors megjelenítése </li> <li>Nem buzdít feladásra, menekülésre </li> <li>Megjelenik a kilátástalanság, cselekvésképtelenség </li> </ul> </li> </ul> <p>- Vörös villamos- kommunizmusról szól…</p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-12701533051540814482008-06-20T06:41:00.001-07:002008-06-20T06:41:46.034-07:00XVII. tétel<h3 align="center">Az angol reneszánsz színház és Shakespeare</h3> <p>Az angol reneszánsz a 16. század végén alakult ki, amikor Anglia nagyhatalom lett és a szigetország viszonylagos nyugalomban élt. Ez kedvezett a tudományok és művészetek fejlődésének, szaporodtak az iskolák, a könyvnyomtató műhelyek, új színházak épülte. A kultúrának ezt a szakaszát nevezzük angol reneszánsznak. </p> <p>Angliában a dráma lett a reneszánsz irodalomnak a vezető műneme. </p> <p>A középkori színjátszás és drámából alakult ki a reneszánsz színház. </p> <p>Középkori színház röviden:</p> <p>· Igyekeztek mindent megmutatni a nézőknek</p> <p>· Naturalisztikus ábrázolásmód</p> <p>· Nem ismerte a hangulati egységeket</p> <p>· Terjedelmük miatt (nagyon hosszúak) nem voltak benne drámai sűrítések, sem kiélezett konfliktusok</p> <p>· Jellemző a helyszínváltás és az egyidejűleg bemutatott eseménysor</p> <p>· A középkorban az egyházi hegemónia miatt a templomokban előadott úgynevezett liturgikus drámák váltak elterjedté</p> <p>· misztériumdrámák: dramatizált formában előadott bibliai történet</p> <p>· mirákulum: szentek életét, csodáit szenvedéseit, válogatott kínzásait, vértanúhalált vitte színre</p> <p>· Moralitás történeteiben a megszemélyesített jellemvonások, erények és a bűnök viaskodtak az ember lélekért</p> <p>· Templomokban, vagy később templomok előtti téren adták elő</p> <p>· középkori színpadtípusok:</p> <ul> <li>szimultán színpad: több részre van felosztva: mennyország, föld, pokol</li> <ul> <li>· 3 színtéren egyszerre folynak az események</li> </ul> <li>processziós színpad:</li> <ul> <li>· a piactéren volt egy utca ahol felállítottak álló szekereket és a</li> <li>· nézőket küldték az egyik szekértől a másikig  </li> </ul> <li>kocsi színpad a kocsik mozogtak a nézők elé</li> </ul> <h4></h4> <h4>A reneszánsz színház</h4> <p>Közvetlenül a középkori színjátszásból fejlődött ki, az antik görög tragédia műfaji követelményei ismeretlenek voltak. A 16 században kialakult színjátszásnak már nem a vallásos terjesztés volt a fő célja. </p> <p>- <b>hivatásos színtársulatok</b> jöttek létre, és 1976 és 1616 között legalább tíz nyilvános színház jött létre. Ezek közül a leghíresebb a Globe színház volt.(1599) (Shakespeare színháza)</p> <p>- <b>Nyolcszögletű, belülről kör alakú, felül nyitott, több emeletes fából készült</b> épület volt</p> <p>- A közönség állhatott vagy ülhetett, attól függően milyen társadalmi réteghez tartozott. </p> <p>- A színpad <b>hármas beosztása</b> lehetővé tette a színterek gyors váltakozását.</p> <p>- Három oldalról nyitott színpad, melyben a játszódó, sok szereplőt igénylő jelenetek színtere volt( pl. csatajelenetek), ez volt az <b><u>előszínpad</u></b></p> <p>- Az előszínpad mögött volt a három oldalról zárt <b><u>hátsó színpad</u></b>, az épületek szobáiban történő események részére, ezt függöny takarta el, és ha szükség volt rá akkor félrehúzták</p> <p>- A színpad fölött volt az <b><u>erkély (felső színpad</u></b>), ahol a magasban, a hegyen várfokok vagy az égben történő eseményeket mutatták be.</p> <p>- <b>Díszletek nem voltak</b>, csupán jelzésértékűek</p> <p>- A <b>színészek férfiak</b> voltak, (nőket 16 éves fiúk játszották) a helyszín változását a szereplők párbeszédei vagy a darab egy-egy bevezető sora jelezte</p> <p>- A nézők fantáziáját igénybe vették, bármikor kinyilváníthatták a véleményüket, nemtetszésüket.</p> <p>- A színdarabokat <b>egyfolytában, szünetek nélkül játszották</b>, nem felvonásokra, hanem színekre, jelenetekre tagolódtak.</p> <p>- <b>Nem volt meg a hármas egység</b> (helyszín, idő és cselekmény) a drámában (kivéve a Rómeó és Júlia)</p> <p>- Az angol dráma <b>nem alkalmazkodott semmiféle merev szabályokhoz</b>, elvetett minden korábbi műfaji megközelítést. Elszakad a latin és a középkori hagyományoktól és kialakította a saját dramaturgiáját. </p> <p>- Megjelent a valódi drámai küzdelem és a sokoldalú árnyalt jellemrajz. </p> <h4>William Shakespeare:</h4> <p>(<b>1564-1616)</b></p> <p>- az angol reneszánsz dráma legkiemelkedőbb alkotója, és mondhatni a színjátszás megteremtője</p> <p>- Stratford-upon-Avon-ban született, anyja földbirtokos lány, édesapja gazdag polgár volt</p> <p>- a helyi iskolában, majd Oxfordban tanult</p> <p>- 18 évesen megházasodott, Anne Hatwayt vette el feleségül, 3 gyermekük született</p> <p>- később elhagyta a családot és Londonba került, itt sikeres színész és drámaíró lesz, </p> <p>-1599-ben társtulajdonos a felépülő Globe-színházban</p> <p>Utolsó éveit Stratforban töltötte, születésnapján halt meg a hagyomány szerint(1616. április 23.)</p> <p><b>Alkotói korszaka 3 részre osztható: </b></p> <p>· 1590-1600 között: királydrámák a jellemzőek</p> <ul> <li>II. III…Henrik( a VIII. Henriket nem ekkor írta)</li> <li>Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Velencei kalmár, Ahogy tetszik, Vízkereszt</li> </ul> <p>· 1601-1608: tragédiák (világszemlélete elsötétült, komorabbá vált, Erzsébet királynő halálla, I. Jakab trónra kerülése)</p> <ul> <li>Othello, Lear király, Julius Caesar, Hamlet, Machbet, Antonius és Kleopátra</li> <li>Legjobb alkotásai ekkor születtek</li> </ul> <p>· 1608-1613</p> <ul> <li>Téli rege, vihar</li> <li>Ebben a korszakban új drámatípust teremtett, melyek tragikus alaphangot ütnek meg, de a katasztrófa elhárul, a konfliktus feloldódik a megbocsátásban, a kiengesztelődésben. </li> </ul> <p><a href="http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1959" target="_blank">Rómeó és Júlia</a>, <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamlet" target="_blank">Hamlet</a>(wikipediás), </p> <p>Egyéb:</p> <p><a title="http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=691" href="http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=691">http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=691</a></p> <p><a title="http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag048.htm" href="http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag048.htm">http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag048.htm</a></p> <p><a title="http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1959" href="http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1959">http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1959</a></p> <p><a title="http://dezs.extra.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=496&Itemid=62" href="http://dezs.extra.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=496&Itemid=62">http://dezs.extra.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=496&Itemid=62</a></p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-3242235840953078992008-06-18T05:51:00.001-07:002008-06-18T05:54:11.582-07:00VI. tétel<p></p> <h3 align="center">József Attila szerelmi költészete</h3> <p align="left">A költőről:</p> <p><b>1905 április 11</b>-én született Budapesten. Apja <i>József Áron</i> elhagyja a családot, az egyedülálló anya, <i>Pőcze Borbála</i> nem tudja ellátni a gyerekeket, ezért nevelőszülőkhöz adja őket Öcsödre. Anyja halála után, nővére férje gondoskodik róla. <b>1923-ban Makón leérettségizik</b>, majd Pesten és Bécsben tanul, de a tanulmányait nem fejezi be. Tanári pályáról eltanácsolták, így alkalmi munkával látja el magát Bécsben. Ekkor közel kerül az illegális <b>kommunista mozgalomhoz</b>, versein erős szocialista vonások érződnek. <b>1928-tól szerelem</b> fűzte a jómódú polgárcsaládból való <b><i>Vágó Mártához</i></b>, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. <b>Élettársával, Szántó Judittal</b> nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. <b>1935-</b>ben pszichoanalitikus kezelője<b><i>, Gyömrői Edit</i></b> iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.</p> <p>A <b>Szép Szó egyik szerkesztője</b> lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. <b>1937 </b>tavaszán szerelmes lett <b><i>Kozmutza Flórába</i></b>. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.</p> <h4>Szerelmi költészete</h4> <p><b>A kései költészetének</b> egyik <b>fő témája volt a szerelem</b>. Szinte minden formáját megjeleníti verseiben, a kamaszszerelemtől a felnőttszerelemig mindent. Leghíresebb szerelmes verse az Óda. </p> <p>Első szerelme a makói kollégium igazgatójának a lánya volt, <b><u><font color="#ff8000">Gebe Márta</font></u></b>, aki nem viszonozta érzéseit. Emiatt a költő öngyilkosságot kísérelt meg. Neki írta a <b>Csókkérés <i>tavasszal</i></b> című versét. A műben a frissesség, a tiszta szerelem érzékelhető, a játékosság, dallamosság.</p> <p>1927-ben Párizsból hazatérve ismerkedett meg <font color="#ff8000"><b><i><u>Vágó Mártával</u></i></b>,</font> második szerelmével. Apja engedélyezte a kapcsolatot, a társadalmi különbségek ellenére. Az apa állást szerzett neki, azonban amikor Márta egy évet Londonban töltött, kapcsolatuk megszakadt. Hozzá írta a <b><i>Ringató</i></b> és a<b><i> Klárisok című</i></b> verseit. </p> <p>A Klárisokban rendkívül gyászosan és őszintén írja le a <b>szerelem kettős érz</b>ését. A vers a kapcsolatuk végén keletkezett. </p> <p>- harmónia, diszharmónia egymásba játszása: szerelem-halál, szép-csúf</p> <p>- névszókból áll<b><i>, nominális stílus</i></b></p> <p>- Általában geometriai forma, gömb jelenik meg benne</p> <p>- Szépség ellenpontja a groteszk</p> <p>- legtöbb elemző szerint a versben okolja a társadalmi különbséget a kapcsolat megszakadása miatt. </p> <p><i><font color="#ff8000">Szántó Judit:</font></i> élettársi viszonyt folytattak, kommunista mozgalomban ismerkedtek meg</p> <p>- igazi szerelem nem volt közöttük</p> <p>- egyetlen verset írt hozzá: Judithoz: ez feltárja kapcsolatuk jellegét, </p> <p>o ő gondoskodik róla, Judit az, aki dolgozik, és ellátja a költőt. </p> <p>o Kapcsolatuk civakodó, szétesett, egyáltalán nem harmonikus</p> <h5><i><font color="#ff8000">Dr. Szőlősi Henrikné Marton Mária</font></i></h5> <p>- 1933-ban ismerkedtek meg egy lillafüredi írókongresszuson</p> <p>- Csak futó ismertség alapján, a szerelem nem teljesül be, csak a képzelet síkján történik meg minden. </p> <p>- Szántó Judit erről értesülve öngyilkosságot próbál elkövetni</p> <p>- <b><i>Óda:</i></b> - a leghíresebb szerelmes verse, maga a szerelem élménye a vers tágya, ez egy vallomás magáról a szerelemről. </p> <p>- <b>1. jellegzetes versindítás</b>: „Itt ülök…” </p> <p>- erotikus töltetű tájélmény, emlékezésnek és eszmélkedésnek ad teret </p> <p>- szürrealisztikus versek képalkotása: a természetből nő ki a nőalak </p> <p>- <b>2-3. szerelmi vallomás </b></p> <p>- merőben új hasonlatok a természettudományok tárgyköréből </p> <p>- belső és külső végtelen szubjektív érzése vetül a szerelemre </p> <p>- frázisszerűség kerülése, összetartozás kozmikus szintű ábrázolása </p> <p>- <b>4. a</b><b> nőalak anyagszerűen közel kerül </b></p> <p>- a költő világokat átfogó figyelme az apró részletekre is kiterjed </p> <p>- naturalizmus, belső tartalmak feltárása – nagy felháborodást vált ki </p> <p>- <b>5. beteljesült szerelem víziója </b></p> <p>- nyelvi korlátok („a lét dadog”) kifejezése után még erősebb szenvedély </p> <p>- csúcspont a 2. versszak végén </p> <p>- zárójelbe tett szakasz: öröm és ámulat extázisa + rettegés a szerelem elvesztésétől </p> <p>- <b>6. mellékdal,</b> a feszültségek feloldása </p> <p>- nyugalom vágya, az otthon melegét sugárzó képek </p> <p>§ a három „talán” bizonytalanságról, rejtett félelmekről árulkodik</p> <h5><i>Gyömrői Edit: </i></h5> <p>- kezelője, a szerelem viszonzatlan, ekkor születő versei egyre pontosabb képet mutathatnak súlyosbodó állapotáról. </p> <p>- <b><i>Nagyon fáj</i></b></p> <p>o szerelmi kiszolgáltatottság, elállatiasodás</p> <p>o a szerelem a testi szükséglet szintjére süllyed</p> <p>o „Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell”</p> <p>o a vers egyértelműen Gyömrői Editnek szól, noha semmilyen személyes utalás nem történik rá</p> <p>o „...akadt nő, ki értette e szavakat, de mégis ellökött magától”</p> <p>o nyolc fájdalmas felkiáltás – nem vesz senki tudomást belső kínlódásairól</p> <p>o az áhított nő a „legutolsó menedéket” tagadja meg tőle</p> <p>o hozzá írta még a Gyermekké tettél-t ez szerelmi vallomás, a beteg költő egyetlen támasza, illetve Aki szeretni gyáva vagy, ez pedig könyörgést tartalmaz</p> <h5><i><font color="#ff8000">Kozmutza Flóra:</font></i></h5> <p>- 1937 elején ismerkedtek meg, a szerelem nem volt viszonzatlan, az egyik legboldogabb szerelmi kapcsolta volt</p> <p>- Megismerkedésükkor, A. már gyakran küzdött a halál gondolatával</p> <p>- Flórának írt versekben megszólal a vágyakozás, áhítat, de a beteljesedés nem. </p> <p>- <b><i>Flórának</i></b>: </p> <p>§ a halál és a boldog szerelem egyaránt vágyott érzés, mind a kettő üdvözítő lenne számára</p> <p>§ Nem a szerelem áll a középpontban, hanem egy külső szemlélődés..</p> <p>§ Verstani felépítése: arcaikus, számokkal elkülönített részekre van tagolva, részek ritmusa formája eltérő </p> <p>- <b><i>Flóra: </i></b></p> <p>o 1. Hexameterek</p> <p>o a klasszicista forma távolságtartást takar</p> <p>o a hexameter kiválóan alkalmas a csendesen hullámzó érzelmek megjelenítésére</p> <p>o tájélmény, rácsodálkozás Flórára, idilli hangulat</p> <p>o utolsó sor dramatikus, a következő szakasz új hangnemét vetíti előre</p> <p>o 2. Rejtelmek</p> <p>o a Vágó Mártához írt szürrealisztikus dalokra emlékeztet</p> <p>o könnyed dalformához illeszkedő tartalom: természeti elemek erotikus töltéssel</p> <p>o 3. Már két milliárd</p> <p>o az Óda 4. tételének vallomásából származó fizikai jellegű motívumrendszer (2. vsz.)</p> <p>o megjelenik egy tisztább világ vágya: szerelem + rend (A város peremén)</p> <p>o 4. Buzgóság</p> <p>o megfiatalodás illúziója, ismét könnyedebb hangnem</p> <p>o 5. Megméressél!</p> <p>o Flóra alakja a világ különféle dimenzióiban, különböző vonatkozásaiban jelenik meg</p> <p>o szerelem és szenvedés eszménye kifejtett metaforák segítségével (utalás Adyra)</p> <p>o társadalomba való beilleszkedés vágya: „Ő az okmány...”</p> <p>o végén himnikus felszólító mondatokkal emeli bibliai magasságokba a költeményt</p> <p>Azonban a megváltást a Flóra szerelem sem hozza el, József Atilla <b>1937-ben öngyilkos lett</b>.</p> <p>Források:</p> <p><a title="http://k2.jozsef.kando.hu/~guczi/MAGYAR/jozsef.htm" href="http://k2.jozsef.kando.hu/~guczi/MAGYAR/jozsef.htm">http://k2.jozsef.kando.hu/~guczi/MAGYAR/jozsef.htm</a></p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-34877088562382293172008-06-17T09:38:00.001-07:002008-06-20T07:00:45.632-07:00VII. tétel<p align="center"><font size="5"><b> </b><b><u>Balassi Bálint, a reneszánsz költő</u></b></font></p> <p>Negyven évet élt mindössze, de ezalatt <b>egyik végletből a másikba</b> vitte sorsa. Volt gazdag <b>főúr</b> és üldözött <b>bujdosó</b>, <b>művelt humanista</b> és garázda <b>kalandor</b>, <b>szerelmes költő és duhaj</b> <b>nőcsábás</b>z, <b>hős végvári vitéz</b> és alkudozó <b>lókereskedő</b>. <b>Személyisége és életpályája sűrítve foglalta magába, költészete pedig összegző és</b> <b>maradandó érvénnyel fejezte ki a magyar reneszánsz fénykorának jellegzetességeit és ellentmondásait.</b></p> <p><b><u></u></b></p> <p>1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.</p> <p><a href="http://enciklopedia.fazekas.hu/gallery/magyar/gallery.htm#balassi"></a></p> <p>(Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is.</p> <p>1569. október 12-én a pozsonyi országgyűlésen apját és annak sógorát, Dobó Istvánt - hamis vádak alapján - Miksa császár elfogatja. A család a lengyelországi birtokaira menekül, ahová a fogságból megszökő apa a következő évben követi őket. </p> <p>1572-ben Bécsben a császár kegyeibe fogadja a Balassikat, János udvari főajtónálló, Bálint pohárnok. Részt vesznek Rudolf trónörökös pozsonyi koronázásakor. </p> <p>1573 első felében meghal Sulyok Mária. Ez év nyarán, az udvari szolgálat leteltével Bálint bevonul az Erdély ellen szervezett hadjárat egyik lovas csapattestéhez; megsebesül, fogságba esik. Az előkelő származású hadifogoly Báthory István fejedelem pártfogását élvezi, aki megtagadja a szultán kiadatási kérelmét. 1576-ban követi a fejedelmet Lengyelországba.</p> <p>1577-ben, mire hazatért Magyarországra, meghalt az apja. Ettől fogva ő próbált megküzdeni a család ellenségeivel és zavaros birtokügyeivel, de csak tetézte a bajokat. Hiába volt művelt udvari ember, hiába tudott a magyar mellett még nyolc nyelven, hiába fűtötte becsvágy, hiába instanciázott Bécsben várkapitányságért, főispánságért, <b>zabolátlan természetével, duhajkodó életmódjával, önkényeskedő fellépéseivel</b> sorra mindenkit maga ellen fordított. Még ravasz nagybátyjával és egyben gyámjával, Balassi Andrással is pereskedésbe bonyolódott.</p> <p>1579-től 1582-ig hadnagyként szolgált az egri végvárban, de végül innen is elbocsátották, mert lovaskatonáival ideje nagyrészében liptói nemesurak, zólyomi és selmecbányai polgárok ellen vonult ki <b>bosszúálló rajtaütésekre.</b></p> <p>1578-ban megismerkedett <b>Losonczi Annával</b>, az egyik legnagyobb felvidéki birtokvagyon tulajdonosával, az osztrák származású Ungnád Kristóf, egri várkapitány, majd horvát bán feleségével, és végzetes nagy szerelembe esett vele. <b>Júlia</b> néven Losonczi Anna lett legszebb szerelmes verseinek ihletője. </p> <p>A hat évig tartó szenvedélyes, zaklatott kapcsolatnak, amely sokáig kibírta a <b>csapodár férfi szüntelen hűtlenkedését</b> is, az vetett véget, hogy 1584-ben Balassi hozományszerző nősülésre szánta el magát. 1584. december 25-én katonáival elfoglalta Sárospatak várát, és feleségül vette unokatestvérét, özvegy Várdai Mihályné <b>Dobó Krisztinát</b>. Ez a vállalkozás is balul ütött ki: az <b>erőszakos várfoglalás</b> miatt <b>felségsértési per</b>be fogták, a <b>házasságot pedig vérfertőzés</b> címén megtámadták. Nemsokára <b>felesége is elárulta és elhagyta</b>. A <b>házasságot 1587-ben a pápa érvénytelenítette,</b> és Balassi végül csak azért úszta meg az ellene indított pereket, mert már nemigen volt mit elkobozni tőle. Közben ugyanis szorult helyzetében minden maradék vagyonát elkótyavetyélte nagybátyjának.</p> <p>1587-ben meghalt Losonczi Anna férje, s az időközben <b>az evangélikus hitről katolikusra áttért költő</b> 1588 februárjában Pozsonyban találkozott a megözvegyült Losonczi Annával, s a kapcsolat felújításában reménykedett. Balassi volt szerelmét kezdte ismét ostromolni, de a büszke asszony <b>elutasította</b>.</p> <p>1589-ben reményvesztetten <b>elbujdosott</b> Lengyelországba. Katonáskodni készült, de Wesselényi Ferenc dembnói várában újabb <b>szerelem</b> ejtette rabul. Ez ihlette a <b>Célia-verseket</b>. Egy ideig a Kelet-tenger partján a braunsbergi jezsuita kollégiumban tartózkodott, és itt <b>olasz humanisták műveit tanulmányozta.</b></p> <p>1591-ben megint hazatért, és bor- meg lókereskedéssel próbálkozott. Közben <b>művelt főurak körében olyan társaságra lelt, amely már felismerte és méltányolni tudta költői tehetségét.</b></p> <p>Mikor 1593-ban kitört a tizenötéves török háború, Balassit magával ragadta <b>vitézkedő szenvedélye</b>, és belevetette magát a harcokba.</p> <p>1594. május 19-én ágyúlövés érte Esztergom ostrománál, és május 30-án belehalt sebeibe.</p> <p>Az életrajzból csak a lényeget emeld ki – jellemének, sorsának ellentmondásosságát kellene hangsúlyozni!).</p> <p>Költészetének javarészét egy 17. századi, kézzel másolt kódex, az <b>ún. Balassi-kódex</b> őrizte meg, amely hosszú lappangás után 1874-ben került elő a zólyomradványi könyvtárból. Bevezetőjében <b>a tudós másoló</b> <b>háromféle Balassi-verset különböztet meg tematikai szempontból: szerelmes éneket, isteni dícséretet </b>és vitézségről való éneket, és azóta eszerint szokás három részre osztani Balassi költészetét. <b>Maga Balassi is ilyen hármasság szerint tagolta verseit,</b> ugyanis a <b>Balassi-kódex</b>, amely a másoló állítása szerint a költő „<i>maga kezével írott könyvét</i>” követte „<i>szórul szóra,</i>” <b>kétszer 33 verset tartalmaz</b>: az első rész <b>a házassága előtt írt szerelemi és vitézi énekeit, a második a házassága utáni költeményeket</b>, mindenekelőtt a Júlia-ciklust, és a kódex eredetije, Balassi lírai önéletrajzként felfogott verseskönyve minden bizonnyal <b>kiegészült volna még további 33 verssel, nevezetesen az istenes versekkel</b>, amelyeket a költő eredetileg külön jegyzett föl. Feltehetőleg akkor illesztette volna be őket verseskönyvébe, ha számuk elérte volna a 33-at. <b><u>Reneszánsz szokás szerint akko</u></b>r <b><u>adta volna ki verseit kötetben, ha számszerűen is szimmetrikus kompozíciót </u></b>alkotnak, <b>vagyis ebben az esetben a számuk egy verses prológussal <u>együtt éppen 100, és három egyforma egységre oszlanak</u></b>. Az istenes versekből végül csak 19 készült el, azonkívül Lengyelországba való elbujdosása után Balassi már nem fordított olyan nagy gondot verseskönyve összeállítására. Mindenesetre valaki beírta később az elkészült vallásos verseket Balassi „<i>maga kezével írott könyvébe</i>”, és a Balassi-kódex így ezeket is átörökítette, bár nem abban a formában, amelyet a költő szánt nekik.</p> <p>Balassi <b>pályakezdő költeményei szerelmes versek, amelyek a kötelező reneszánsz kánon, a petrarkizmus sémái és szabályai szerint</b> 1575/76 táján a gyulafehérvári fejedelmi udvarban készültek. A költő múzsái <i>nemes asszonyok és kisasszonyok </i>voltak, nekik <b>bókolt és hódolt a divatos udvari pózo</b>kban. Az udvarló <b>versek nagy része fordí</b>tás, de mai fogalmaink szerint inkább <b>átdolgozásnak, variációnak</b> számítanak. Egyik kedvelt mintájuk a Velence környékéről Bécsbe származott Jakob Regnart olasz dallamokat népszerűsítő német daloskönyve volt. Átköltéseiben Balassi <b>felhasználta a magyar virágének-költészet</b> hagyományos motívumait és <b>az idegen formák és ritmusok mellett ismerte és alkalmazta a magyar versformákat</b> is. Hamarosan <b>kialakította a maga sajátos strófaszerkezetét, a három 19-es sorból álló, belső rímekkel ellátott versszakot, az ún. Balassi-strófát.</b></p> <p>Már <b><u>korai szerepjátszó szerelmes versei nagy poétikai tudásról és költői tehetségről tanúskodnak</u></b>. Verselő készségeit „<i>az világbíró szerelemnek győzhetetlen nagy hatalma</i>”, a Losonczi Anna iránt fellobbanó <b>szenvedélyes szerelem</b> ihlette először igazán <b>személyes hangú nagy lírára</b>. A pályája első szakaszából, a Dobó Krisztinával kötött házasságig (1584) tartó kb. tíz esztendőből 27 szerelemi költeménye maradt fenn.</p> <p>Költői fejlődéséhez hozzájárult, hogy 1582-ben megismerkedett <b>három neolatin humanista költő</b>, Michael Marullus, Hieronymus Angerianus és Janus Secundus Párizsban kiadott közös gyűjteményes kötetével (Poetae tres elegantissimi), és a <b>petrarkista latin tudós költészet</b> e nagy tekintélyű mesterei nyomán verseit <b>feszesebben és tudatosabban szerkesztette</b> meg. Szenvedélyes érzésvilága ettől fogva egy <b>egységes és személyes reneszánsz költői formavilággá lényegült át.</b></p> <p>Remekbeszabott példája ennek a <b><u>Júlia-versek ciklusa</u></b>, amelynek darabjai túlnyomórészt 1588-ban születtek, amikor Balassi ostromot indított Losonczi Anna kegyeinek visszaszerzéséért. A költő - Petrarca nyomán - valósággal <b>magyar „<i>Daloskönyvnek</i>”</b> szánta szerelmes versei sorát, és ezért <b>tudatosan retorikus-mitologikus keretbe</b> ágyazott ciklusba rendezte őket, amelynek a szerkezete az Anna-szerelem egész ívét és az érzések minden árnyalatát átfogja. A Júlia-versek önmagukban is remeklések, de igazi értelmüket a ciklusban <b>elfoglalt kompozicionális helyük</b> szerint nyerik el. A Balassi-kódex 34. darabjával kezdődik a soruk és az 58. költeménnyel ér véget, azaz kereken <b>25 énekből áll a ciklus</b>. Az első verseket még összefűzi valamiféle epikus önéletrajzi szál, később azonban ez megszakad, és az <b>elérhetetlen nő ostromlása</b> következik, tekintet nélkül a valóságos helyzetekre és az események kronológiájára. A költő „<i>versszerző találmányokkal</i>”, azaz a petrarkista rutin-vers, a „<i>poetica inventio</i>” Balassi-féle változataival üzen kedvesének. Maga a <b>Júlia név is ilyen költői találmány</b>, és a <b>versek forrása, ötletadója továbbra is számos esetben valamilyen idegen minta.</b></p> <p>A <b>tudatos versszerző mesterkedés és a költői hagyományok imitációja</b> ellenére a Júlia-verseket a <b>személyes élmény</b> heve fűti. A <b><i>Hogy Júliára talála, </i>így köszöne neki…</b> ellenben már az egykori kedvest szólítja meg, mintegy az <b>utolsó személyes találkozás</b>, s vele az <b>elveszett boldogság</b> emlékét felidézve. Áradó <b>metaforákban</b> és <b>fokozásos halmozással</b>, szinte <b>himnikus rajongással</b> érzékelteti a költő, mi mindent jelent számára az imádott nő, hogy végül a záró versszakban gyötrődve könyörögjön hozzá kegyelemért. <i></i></p> <p>A <b>Júliát hasonlítja a szerelemhez</b> című versben végképp <b>ideává, absztrakcióvá </b>alakul át Júlia, <b>magával a szerelemmel</b> válik azonossá. Az első versszakokban Júlia statikusan, szinte <b>istennőként</b> jeleníti meg ezt az azonosságot, a negyedik versszaktól kezdve megelevenedik, egyre gyorsuló mozgással táncot járó, <b>valóságos reneszánsz hölgyként</b> lép elénk. Hol légies <b>eszményként</b> igézi a költőt, hol hús-vér <b>testként</b> gerjeszti föl érzékeit. Balassi itt végképp <b>túllép az</b> <b>udvari költészet konvencióin</b>, Júlia iránti szerelmében filozofikus magasságokba emelkedik. A szerelem költőien átszellemített képében keresi azt a harmóniát, amely a valóságos életében nem adatott meg neki.</p> <p>Szerelmi költészetét az 1590-1591 telén írt Célia-versek és egy 1593-ból való, öt kis versből álló epigramma-fűzér zárják le. (Céliát korábban Wesselényiné Szárkándy Annával azonosították, valószínűleg tévesen.) A <b>Célia nevet szintén egyik tudós humanista példaképétől</b> kölcsönözte, a Célia-versekben azonban már kevesebb a tudós invenció. <b>Egyszerűbb, letisztult</b> versek, Célia szépségéről, a <b>viszonzott szerelem</b> édes <b>boldogságáról</b>, <b>érzéki benyomásokról</b> szólnak, nagy <b>műgonddal, könnyedén</b>, olykor már a formai túlérettség, a <b>késő-reneszánsz manierizmusának határán</b>. A Célia-versek <b>rövidebbek</b> is, mint a Júlia-versek, általában csak háromstrófásak, és kivétel nélkül mind <b>Balassi-strófában íródtak, amely a tudós szerelmi költészet olyan szent formája lett ekkorra a magyar reneszánszban, mint más irodalmakban a szonett.</b></p> <p><b></b></p> <p>„<i>Isteni dicsíreteknek</i>” nevezett <b><u>vallásos verseket</u></b> Balassi mindenekelőtt élete <b>válságos</b> szakaszaiban írt, így a <b>házasságát megelőző és követő években</b>, 1584 és 1587 között, amikor másfajta verse nem is született, valamint 1589-ben és 1591-ben, szerelmes versciklusaival egyidőben. A <b>három legfőbb érték, a</b> <b>versek három főtémája: Isten, szerelem és vitézség lényegében egységet alkotott</b>. <b>A szerelmes és vallásos versek szorosan összefüggtek: Istenhez fohászkodva a költő ugyanazt a hangot, ugyanazokat a kifejezéseket használta, mint amikor szerelméhez esengett</b>. Példa erre a <b>Kiben bűne</b> <b>bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott<i> </i></b>című verse, amelyben ostorozza önmagát bűnös ifjúsága miatt. Ezt a versét 1584-ben, házasságkötése előtt írta, és lírai önéletrajzában 33. versként szerepelteti, közvetlenül a Júlia-ciklus előtt, az ifjúkori költemények lezárásaként. Az összegzés és a számvetés személyességét, a költő és vallomása szoros összetartozását nyomatékosítja, hogy a versfők összeolvasása a költő birtokos jellel ellátott nevét adja ki: BALASSI BÁLINTHÉ (=akrosztichon).</p> <p><b>Bűnbánó gyónásában</b> Balassi az <b>önvádtól a bocsánat reményén keresztül az isteni könyörület bizonyoss</b>ágáig jut el, és általában véve jellemző rá, hogy bűntudatával és ellenségeivel perelve úgyszólván <b>elvárja verseiben Istentől, hogy az segítsen rajta</b>, <b>ellenségein pedig álljon méltó bosszút</b>. A vers kitüntetett helyzetére utal az is, hogy formája kivételes: 5 soros a strófája, és 2 négyütemű és egymásra rímelő 13-ast követ 2 rövidebb, 6 szótagból álló és szintén egymásra rímelő kétütemű sor, az utolsó pedig, amely az első két sorra rímel, kétütemű hetes.</p> <p>Az istenes versek Balassi <b>legszemélyesebb</b> versei, bennük vall <b>legőszintébben</b> és <b>legközvetlenebbül</b> keserveiről, vétkeiről és vágyairól, még ha ez nem jár is mindig együtt azzal a kiforrott formakultúrával, amely a szerelmes versek javát jellemzi.</p> <p>Verseinek harmadik, kicsiny csoportját a <b><u>tavasz-énekek, bordalok, vitézi versek</u></b> alkotják. A Balassi-kódex első könyvében található, 1583-1584 körül született <b>tavasz-dalok</b> a <b>vágánsköltészet hagyományait</b> folytatják. Ilyen pl. az <b>Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje</b>… kezdetű. Ezekben a vitézi élet elemei csak azért szerepelnek, mert a költő maga is végvári katona volt, és <b>vitézek társaságában élte meg a tavasz jöttét és a búfelejtő mulatozásokat</b>. </p> <p>Balassi <b><u>egyetlen igazi vitézi, s egyben leghíresebb verse</u></b> az 1589-ből való <b>Egy katonaének: In laudem confiniorum („A végek dicséretére”),</b> amelyben tulajdonképpen a <b>16. századi históriás énekek epikai anyaga ölt lírai formát</b>. Ilyen <b><u>vitézi énekeket a humanista költészet nem ismert</u></b>, Balassi itt teljesen elszakadt tudós mintáitól, és merőben <b><u>személyes verstíp</u></b>ust teremtett. Az <b>Egy katonaének <u>tökéletesen megszerkesztett</u></b> vers, amely kilenc Balassi-strófájában a végvári vitézek életének <b>tárgyias, tömör leírását s egyben eszményítő dicséretét</b> tartalmazza. <b>A leíró és a magasztaló versszakok szimmetrikus</b> <b>kompozíciót</b> alkotnak, az utóbbiak mintegy a <b>gondolati pillérei a versnek</b>, az általuk közrefogott szakaszok pedig a katonaélet mozzanatos képeivel érvelnek. <b>A központi helyzetű 5. versszak a végvári katonák életét a kor legfőbb eszményei, a humanitás és a virtus rangjára emeli:</b></p> <p>„<i>Az jó hírért névért</i></p> <p><i>S az szép tisztességért</i></p> <p><i>Ők mindent hátra hadnak;</i></p> <p><i>Emberségről példát</i></p> <p><i>Vitézségről formát</i></p> <p><i>Mindeneknek ők adnak...</i>”</p> <p>Lírai munkássága mellett Balassit a <b>drámai</b> forma is foglalkoztatta. 1588-1589-ben, legtermékenyebb éveiben két drámát is átdolgozott magyarra. <b>Szép magyar</b> <b>komédiá</b>ját egy másodrendű olasz szerző pásztorjátéka nyomán írta. Teljes szövege csupán kéziratból ismert, éspedig csak 1958 óta, noha Balassi a komédia fordítását némileg átdolgozva annak idején nyomatásban is kiadta, ebből azonban csak néhány töredék maradt fenn. Az alkotást ugyanúgy üzenetnek, „<i>ajándéknak</i>” szánta Júliája számára, mint verseit. Ennek megfelelően úgy dolgozta át az érzelmes pásztorjátékot, hogy az félreérthetetlenül célozzon esetükre, illetve a <b>pásztorból vitézzé és költővé változtatott férfihős epekedésében az övére ismerhessen az ostromlott nő.</b></p> <p><b><u>Balassi költészete a magyar reneszánsz irodalom csúcspontja</u></b>. A <b>magyar nyelvű vers az énekesek és lantosok színvonaláról általa emelkedett föl a</b> <b>reneszánsz műköltészet olyan magaslataira, ahol a legnagyobb európai kortársak, a francia Ronsard, a lengyel Kochanowski vagy a szonett-költő Shakespeare</b> verseivel lett egyenrangú. Jelentőségét a kortárs-tanítvány Rimay (=tanítványa) így fogalmazta meg: „<i>... nem tagadhatni, <b>hogy mint sas az több</b> <b>apró madarak előtt</b>, úgy ő minden magyar elméjek előtt az magyar nyelvnek dicsősége...</i>” </p> <p>Bár istenes énekeit kivéve költeményei még nagyon sokáig nem jelentek meg nyomtatásban, a saját kezűleg írt verseskönyvéről számos másolat készült, ezek eljutottak a főúri udvarokba, és nagy hatást fejtettek ki. A <b>17. század folyamán a magyar műköltői próbálkozások többnyire mind Balassit utánozták</b>, vulgarizálták. A nyomtatott kiadások révén az istenes versek később is ismertek maradtak, de a kéziratos szerelmes versek feledésbe merültek, míg <b>a 19. század végén újra fel nem fedezték őket.</b></p> <p><strong>Tanárnőtől. </strong></p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-61976021816152791022008-06-17T06:00:00.001-07:002008-06-17T06:00:40.174-07:00V. tétel<h3 align="center">Kosztolányi Dezső: Édes Anna</h3> <p align="center">1885-1936</p> <p><b>Életrajzi adatok:</b></p> <p><b>Szabadkán született</b>, apja gimnáziumi tanító, anyja gyógyszerész volt. Pesten <b>magyar-német szakos egyetemista hallgató lett</b>, ahol megismerkedett a <b>Négyesy-féle szeminárium</b>on <i>Juhász Gyulával, Babits Mihállyal, Tóth Árpáddal, Karinthyval</i>. Bécsben <b>pszichológiá</b>t tanult az egyetemen, ahol megismerkedett Freud tanításaival. 1913-ban <i>összeházasodik Harmos Ilonával.</i> Felmentette magát a katonaság alól. <b>20-as évek körül visszavonul</b>. Ilyenkor csak az esztétika érdekli és csodálatos műveket alkot: Néró a véres költő, Édes Anna, Pacsirta, Aranysárkány. </p> <p>30-as években jelenik meg a súlyos betegsége: <b>gégerák.</b> Többször is műtötték. Emberi magtartásában egyre humánusabb. Ekkor csodálatosan költ. Utolsó szerelem: Radákovich Mária. Ebből nagy szerelmes versek fakadnak fel. </p> <p><b>1936 novemberében meghalt.</b></p> <p>Kosztolányi a 20-as években regényeket írt.</p> <p>- A rossz orvos (1921)</p> <p>- Nero, a véres költő (1922)</p> <p>- Pacsirta (1924)</p> <p>- Aranysárkány (1925)</p> <p>- Édes Anna (1926)</p> <p><b>Ez a mű Kosztolányi világszemléletének tükre, művészi és emberi értékrendjének foglalata, emberszeretetének és szolidaritásának egyik legszebb példája.</b> A Nyugatban jelent meg folytatásokban.</p> <p>Az Édes Anna <b>alapötlete a feleségétől származik</b> (adott egy tökéletes cseléd, aki megöli a gazdáit). Anna alakját élő létező személyekről mintázta.</p> <p><b>A cselekmény ideje</b></p> <p>- kezdőpont: 1919.júl 31. a tanácsköztársaság bukása</p> <p>- 1922 a végpont</p> <p>Az író örült az őszirózsás forradalomnak, azonban a tanácsköztársaság idején kiábrándult az emberekből, visszahúzódott a közélettől. Ekkor kezdődött el regényírói korszaka.</p> <p>A regény egy <b>halottas imával kezdődik, Rituale Romanum</b>, ebből két mondat visszatér a mű végén, Moviszter doktor tanúvallomásában. Ez előrevetíti a történet tragikus kimenetelét. </p> <p><b>Az első fejezetnek</b> gyakorlatilag nincsen jelentősége a történet szempontjából, csupán arra hivatott, hogy az író ironikusan szemléli mind a múlt, mint a jelen eseményeit. És felhívja a figyelmet, hogy Kosztolányi <b>nem egy intézményesen megoldható társadalmi problémát szeretne feltárni.</b> Apolitikus ars poeticájának megfelelően <b>emberi sorskérdéseket vet fel</b>, a kiszolgáltatottság, az egymás iránti közömbösség, az emberi részvét és szánalom hiányának problémáit tárja fel. </p> <p>I. <b>1-6 fejezet:</b> <i>A színhely aprólékos bemutatása</i></p> <p>- késleltetés, így Anna csak a hatodik fejezetben tűnik fel.</p> <p>- Vizyéknél játszódik, kiderült, hogy meghalt egy gyermekük, és ebbe az asszony belebetegedett. </p> <p>- Vizyék régi cselédje megbízhatatlan, Katicának hívják, Ficsor a házmester ajánlja vizíéknek Annát, hogy megbocsássák neki, az elmúltat (a tanácsköztársaság híve volt)</p> <p>- amikor Anna megérkezik, akkor rossz érzések töltik el, Vizyné bizalmaskodó, tolakodó kérdéseket tesz fel neki, menekülni akar, de a rokona rábeszéli</p> <p>II<b>. 7-10 fejezet</b>: <i>Anna beilleszkedik az új környezetbe</i></p> <p>- embertelen körülmények között él, folytonos alázásnak a tárgya.</p> <p>- Annak érdekében, hogy el ne bízza magát, nem dicsérik, emiatt Anna rosszul érzi magát.</p> <p>- Azért hogy minta cseléd lehessen, emberségét kell feladnia. Kosztolányi nem részletezi Anna lelkében végbemenő változásokat. </p> <p>- Vízyné próbák elé állítja mutogatja a látogatóknak, nem embernek, hanem valami tökéletes gépnek tárgynak tekinti Annát. </p> <p>III. 11-14 fejezet: Anna és Jancsi úrfi románca</p> <p>- Vizyék unokaöccse költözik fel hozzájuk, hogy megkomolyodjon</p> <p>- Egy alkalommal elutaznak Vízyék, ekkor Jancsi úrfi megkörnyékezi Annát. Szeretetéhsége miatt, nem utasítja vissza a közeledést. Valamit úgy gondolja, hogy normális dolog,ha az úrfik elcsábítják a cselédlányokat. </p> <p>- Anna teherbe esik, Jancsi nem vállalja a gyereket, különféle megalázó módszerekkel próbálják megakadályozni a terhességet. Végül Jancsi orvosságot hoz neki, amitől elvetél Anna</p> <p>- Ez az eseménysor nagyon megviseli Annát</p> <p>IV. <b>15-18 fejezet</b>: <i>Menekülési lehetőség meghiúsulása és a katasztrófa</i></p> <p>- a kéményseprő, Báthory úr szerelme talán változást hozott volna Anna létébe, feleségül is kérdte, azonban Vizyné nem engedte a házasságot.</p> <p>- Vízy Kornélt kinevezik államtitkárnak, nagy ünnepséget rendeznek a számára. Ez tekinthető az cselekmény tetőpontjának. </p> <p>- Mikor a vendégek elmennek, Anna öntudatlan állapotban leszúrja a gazdáit. </p> <p>V. 19-20: Ítélethozatal</p> <p>- Anna nem tagad, mindent bevall, börtönbe kerül</p> <p>- Mindenki meg van döbbenve, az indokot senki nem tudja kideríteni. </p> <p>- Anna 15 évnyi büntetést kap, bár a bíró sejtette hogy valami más áll a háttérben nem csupán kegyetlenségből elkövetett kettős gyilkosság</p> <p>A <b>záró fejezet</b> a nyitó fejezethez hasonlóan <b>nem tartozik szorosan a cselekményhez</b>. Az utolsó fejezet igazából nem Édes Anna történetének az utójátéka, hanem a házé, a környezeté, az íróé, az ellentmondásos magyar világé.</p> <p><b>Szereplők:</b></p> <p><b><i>Moviszter doktor:</i></b></p> <p>- Az egyik legfontosabb szereplő a történetben, Kosztolányi szószólója. Ő mondja ki az író véleményét.</p> <p>- halálos beteg, Vizyéknél lakik, mindig védte Annát</p> <p><b><i>Ficsor:</i></b></p> <p>- Házmester, Anna rokona, részt vett a kommünben, menekülni akar, és ezért Annát áldozza fel</p> <p>- Víz Kornél:</p> <p>- miniszteri biztos</p> <p>- a kommünben a külsőségekben részt vett</p> <p>- csak az előrejutás érdekli, a pénz, a hatalom</p> <p>- felelős Anna tönkre tételéért</p> <p><b><i>Vizyné:</i></b></p> <p>- Lánya, Piroska meghalt</p> <p>- Ezek után a cselédek lettek az életcélja, minden körülöttük forgott</p> <p>- Minden cseléd védi a szuverenitását, elmenekül egy idő után</p> <p>- Anna azonban nem, kiélheti rajta minden gonoszkodó vágyát</p> <p>- Tulajdonának tekinti Annát</p> <p>- <b><i>Anna:</i></b></p> <p>- vidékről származik, tanulatlan és naiv, a nagyvárosi életben tapasztalatlan</p> <p>- Legfontosabbnak a kisgyermekek szeretetét tartja</p> <p>- Könnyen befolyásolható</p> <p>- Ő inkább érzőlény, mint tudatos</p> <p>- Nem tudja rendesen kifejezni magát, gépszerűen működik</p> <p>- Elnyomhatóvá válik</p> <p>- A gyilkosságot öntudatlan állapotban követi el</p> <p>- A végén mindenki gonosznak, rossznak tartja</p> <p>- A bíróságon nem tud kiállni magért</p> <p>- Folytonos megaláztatás, de soha nem lázad ellene, a személyiségéből kifolyólag</p> <p><b>A regény végső tanulsága, hogy az emberi bajokra nem található intézményes megoldás</b>, a politika képtelen a kiszolgáltatottságra, a megaláztatásra, a lelki gondokra gyógyírt adni. Egy <b>megoldás</b> lehetséges csupán<b>: az irgalom</b>, a keresztényi szeretet. </p> <p>Édes Anna:</p> <p>A történet 1919. július 31-én kezdôdik ez volt az a nap mikor is a forradalom hatására végre megbuktak a vörösök. Vizy Kornél és felesége a saját házukban laktak, melyben rajtuk kívül még két másik család élt. Ebben az idôben cselédjüket Katicának hívták. Sok baj volt vele mivel egyrészt szemtelen volt, másrészt nem fogadott szót. Vizyéknek azonban nyelniük kellett, mert nem lehetett sehol cselédeket találni és ezért nem akarták elveszteni ôt. Ezzel a tudattal ô vissza is élt és állandóan elment hazulról, hogy a barátjával találkozzon. A házmesterrôl mindenki tudta, hogy a vörösökkel volt és ezért utálták is. Vizy is határtalanul gyűlölte a vörösöket, mivel koplalnia kellett miattuk. Mihelyt kitört a kommün ô visszakerült miniszteri posztjára. A házmester is tudta, hogy mennyi baj van Katicával és ezért egy nap szólt Vizynének, hogy ô ismer egy cselédlányt aki a rokona. Vele csak egy baj volt mégpedig az, hogy már alkalmazásban állt egy másik családnál. Katica másnap reggel jött csak haza és mivel Vizyné már így is elég mérges volt rá, fölmondott neki, hogy 15-ével mehet amerre szeme lát. Vizyné megbeszélte Ficsorral, a házmesterrel, hogy holnap elhozná a rokonát bemutatni. Ez azonban nem történt meg mert Budapestet megszállták a románok. Vizyné egyre több dolgot akart megtudni errôl a lányról. Kiderítette, hogy katolikus vallású és hogy Annának hívják. Mikor Vizyné urának panaszkodott, hogy Ficsor csak nem hozza a beígért cselédet, akkor maga Vizy ment le hozzá és felszólította, hogy amit megígért azt tartsa is be. Augusztus 14-én Ficsor végre elhozta Annát. Anna 19 éves volt és nagyon zárkózott. Elôzô gazdái jó bizonyítványt adtak róla. Anna eleinte úgy érezte, hogy soha nem lesz képes megszokni ezt a lakást és ezért egyszer el is akart szökni. Hamarosan megismerkedett a ház többi cselédjével is. Etel Moviszter doktornál szolgált. Stefi Drumáék cselédje volt. Anna nagyon szorgalmas volt. Szinte nem is hitték, hogy létezik ilyen cseléd. Még a szabad vasárnapjain is otthon dolgozott ahelyett. hogy elment volna. Állandóan kellemes csalódásokban volt részük Vizyéknek. Vizyné meggyôzôdött róla, hogy Anna tiszta. Most már csak azt kellett kiderítenie, hogy vajon lop-e. Több kísérletet tett. Egyszer a szekrényét hagyta nyitva melyben zsebkendôi voltak, de másnapra egy darab se hiányzott. Aztán az élelmiszereket hagyta elöl, de semmi sem tűnt el. Tehát bebizonyosodott, hogy Anna nem lop. Egyre többen beszéltek a városban Annáról. Mindenki csak dicsérte. Egy szeptemberi nap Vizyékhez egy rokon érkezett. Jancsinak hívták és ô Vizyné bátyjának a fia volt. Azért küldték Pestre, hogy dolgozzon és komolyodjon. Vizy szerzett neki állást egy bankban. Jancsi szorgalmasan járt be a bankba és úgy tűnt, hogy nagyon megváltozott. Október elején Patikárius Ferenc meghívta Vizyéket az egri szüretre. Jancsi nem ment velük mert azt mondta, hogy ôt jobban érdekli Pest. Amikor Vizyék elutaztak Jancsi visszaakart menni a bankba, de meggondolta magát. Furcsa gondolatok keringtek a fejében Annával kapcsolatban. Úgy érezte, hogy nagyon szereti ôt és mindenáron meg kell szereznie magának. Egész délután azon volt, hogy Annát végre meghódítsa de ahányszor Anna közelébe került mindig zavarba jött és csak dadogott. Beesteledett. Anna már az ágyában volt mikor zajokat hallott. Jancsi közeledett feléje. Leült az ágyba mellé, majd lefeküdt. Elkezdtek egymással beszélgetni és Jancsi többekközt arról tudakolódott, hogy volt-e már szeretôje. Sokáig hadakozott Annával, aki tudta hogy amit csinál az nem helyes, de végül is megtörtént. Jancsi másnap a bankban másra se tudott gondolni mint Annára. Rövid idô után fogta magát és hazament. Eszébe jutott, hogy Annát meg se csókolta. Mihelyt hazaért elkapta Annát és csak csókolta. Vizyék megétkeztek. Minden visszatért a régi kerékvágásba. Bekövetkezett ismét a hideg tél. Jancsi a bankba járt. Otthon nem találta többé helyét. Elviselhetetlen volt számára Anna. Többnyire az utcán járkált vacsorára se járt haza. Anna egyszer erôt vett magán és megszólította Jancsit. Kérte, hogy ne haragudjon rá, de Jancsi rideg maradt. Kiderült, hogy Anna terhes. Jancsi nagyon megrémült. Elôször azt ajánlotta Annának, hogy tegye a lábát olyan forró vízbe amely még éppen elviselhetô és ettôl majd elmegy a gyerek. Ez nem sikerült. Egyik barátjától kapott drogot és ezt megitatta a lánnyal. Ettôl Anna nagyon rosszul lett, de a gyerek elment. Jancsi Bécsbe költözött. A tél nagyon hideg volt és a kéményekkel pedig baj volt. Állandóan a kéményseprôt kellett hívni akit Báthorynak hívtak. Ô hamar beleszeretett Annába és kérte, hogy menjen hozzá feleségül. Anna hamar elszánta magát és beadta a felmondási kérelmét Vizynének. Ô depresszióba került ettôl. Annát lebeszélte a házasságról és rávette, hogy maradjon. Vizy Kornélt tavasszal kinevezték államtitkárnak. Ezzel élete vágya beteljesedett. Óriási partit rendezett amelyre sok neves személyiség meg volt hívva. Egész éjjel ettek, ittak, mulattak. Az utolsó vendég hajnali háromkor ment el. Vizyék már hulla fáradtak voltak és leakartak feküdni. Annát is az ágyba küldték és meghagyták neki, hogy ne keltse fel ôket. Anna öt perc múlva megint az ebédlôben motoszkált és benyitott a hálóba. Vizyné arra ébredt, hogy ül valaki az ágya szélén. Felismerte Annát, de nagyon megijedt és férje nevét kiáltotta. Ebben a pillanatban Anna szíven szúrta ôt. Most már férje is ébren volt aki harcolni kezdett. Anna azonban ôt is többször megszúrta. Mire rájött, hogy milyen szörnyű tettet követett el menekülni akart, de meggondolta magát. A ház lakóinak nagyon fura volt, hogy délután kettôig még nem láttak, vagy hallottak semmit. Ficsor mondta, hogy a nagy buli után még biztos alszanak. A gyanús az volt, hogy Anna se nyitott ajtót. Kihívták a rendôrséget aki betörte az ajtót és felfedezte, hogy szörnyű bűntény történt. Anna mindent bevallott csak azt nem értette senki, hogy vajon miért követte el, amikor Vizyék semmi rosszat nem tettek vele. Büntetése 15 évi fegyház lett.</p> <p>Források:</p> <p><a title="http://www.erettsegisegedlet.blogspot.com/2007/09/kosztolnyi-dezs-des-anna.html" href="http://www.erettsegisegedlet.blogspot.com/2007/09/kosztolnyi-dezs-des-anna.html">http://www.erettsegisegedlet.blogspot.com/2007/09/kosztolnyi-dezs-des-anna.html</a></p> <p><a title="http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/kd/edesanna/kritikai.html" href="http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/kd/edesanna/kritikai.html">http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/kd/edesanna/kritikai.html</a></p> <p><a title="http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/kosztolanyi.htm" href="http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/kosztolanyi.htm">http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/kosztolanyi.htm</a></p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-83197146947230037762008-06-17T03:59:00.001-07:002008-06-17T03:59:56.352-07:00IV. Tétel<h3 align="center"><font size="5">Babits Mihály korai költészete</font></h3> <p><font size="3">Életrajzi adatok:</font></p> <p>· 1883. november 26-án született Szekszárdon.</p> <p>· Apja Babits Mihály törvényszéki bíró, anyja Kelemen Auróra.</p> <p>· Elemi és középiskolai tanulmányait - apja munkahelyének változásait követve - szülővárosában, Pesten és Pécsett végezte. A család jogásznak szánta, de 1901 szeptemberében magyar-francia szakos tanárjelöltnek iratkozott be a budapesti bölcsészkarra; második tárgyát hamarosan latinra cserélte. </p> <p>· Négyesy László stílusgyakorlatain barátságot kötött Kosztolányival és Juhász Gyulával. Szakdolgozatát nyelvészeti témából írta.</p> <p>· 1905-től kezdte tizenhárom éven át tartó tanári pályáját. Tanított Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten. </p> <p>· Versei 1904-től jelentek meg; öt költeménnyel szerepelt a modern magyar irodalom első reprezentatív kiadványában, az 1908-as nagyváradi <em>Holnap</em> antológiában. </p> <p>· Osvát meghívta a <em>Nyugat</em> szerzői közé, s haláláig a folyóirat munkatársa - szerkesztő, főszerkesztő, tulajdonos - maradt.</p> <p>· Részt vett a háborúellenes mozgalmakban, a polgári forradalom idején tisztségeket vállalt a kulturális élet irányításában. </p> <p>· 1919 márciusában egyetemi tanárrá nevezték ki. A tanácshatalom radikális intézkedései miatt visszavonult a közszerepléstől. </p> <p>· Az elszámoltatás éveiben, 1922-ig rendőri felügyelet alatt állt. 1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát (akinek írói neve Török Sophie).</p> <p>· 1929-től megindult a Baumgarten-alapítvány tevékenysége, melynek irodalmi főkurátora lett. Ugyanebben az évben - Osvát halálát követően - levették a <em>Nyugat </em>címoldaláról Ignotus nevét, s főszerkesztőként Babits és Móricz jegyezte a lapot. Babits támadások kereszttüzébe került.</p> <p>· 1934-ben egy rádióelőadás kapcsán figyeltek fel nehézlégzésére. Az orvosi diagnózis a gégeszűkület okául daganatot állapított meg, a műtétet 1938-ban végezték el. Babits <em>Beszélgetőfüzetei</em>vel<em>, </em>írásban érintkezett környezetével. Az átmeneti javulást követően állapota rosszabbodott. Még elutazott San Remóba, hogy átvegye a Dante-fordításáért járó kitüntetést.</p> <p>· Hazatérte után, 1941. augusztus 4-én Budapesten halt meg.</p> <p>Ady mellett az új <b>magyar irodalom legmeghatározóbb alakja</b>. A kortársak az <b>irodalom vezére</b>inek tartották őket. Ugyanakkor kevés a hasonlóság kettejük között. Rendkívül jártas volt a <b>filozófiában, magas általános műveltség</b>ét mindenki tisztelte. Babits igazi <b>poeta ductus</b> volt, hasonlóan Kazinczyhoz. </p> <p><font size="4">Az induló Babits célkitűzése kettős:</font></p> <p>a<font size="3">.) <b>Filozofikussá,</b></font><b><font size="3"> bölcseleti érvényűvé tenni költészetét.</font> </b></p> <p>Babits kezdetben filozófusnak is készül, s csak a fogarasi évek alatt dönt az “örök költészet” mellett. Döntését segíthette a századforduló pezsgő magyar filozófiai élete (Hanák Péter: Az elfelejtett reneszánsz); ekkoriban indul a klasszikus és kortárs filozófusok magyarra ültetése, többek között az unokatestvér Dienes Valéria közreműködésével. Az induló Babitsnak még nincs kedvenc filozófusa vagy filozófiai korszaka (csak a második kötetben erősödik fel Bergson hatása), mivel a létezés egésze érdekli, szinte az egész filozófiatörténetre. <b>Minden újítás a </b><b>h</b><b>agyomány újragondolását is jelenti egyben.</b> Babits új tájékozódási pontot jelöl ki a maga számára a magyar líratörténetben. </p> <p><b>b<font size="3">.) Poétikai szempontból</font></b><font size="3">. </font>Babits túl <b>akar lépni a romantikus énlírán,</b> melynek lehetőségét a XIX. század második fele, illetve a századforduló magyar költészete véglegesen kimerített. A romantikus énlíra lényege, hogy a lírai én, mint versszervező áll a költemény középpontjában, s áttétel nélkül, közvetlenül szólal meg. Babits többféle módon törekszik e vershelyzet megváltoztatására, illetve a lírai én kiiktatására. Az iker- vagy párversekben (pl.: Strófák a wartburgi dalnokversenyből) <b>megkettőzi a lírai ént, a perszóna- vagy álarcversekben közvetítőt iktat a lírai én és az olvasó közé</b> (pl.: Zrínyi Velencében, Aliscum éjhajú lánya), illetve <b>teljesen kiiktatja a lírai ént az ún. tárgyversekben</b>. A törekvés tehát egy objektív, tárgyias költészet létrehozása. </p> <p><b>1909-</b>ben megjelenő verses kötetével, a <b><i><a href="http://mek.oszk.hu/00600/00602/html/vers0101.htm" target="_blank">Levelek Írisz koszorújából</a></i></b>, az irodalmi élvonalba került<b>. Címe</b> jelképes a kötetnek, és egyúttal <b>költői programnak</b> is tekinthető. </p> <p>Írisz a görög mitológiában a <b>szivárvány istennője</b>. Ha a versei a kötetben egy-egy levél Írisz koszorúján, akkor ugyanolyan <b>sokszínűek a versek, mint a szivárvány</b>. Változatos, sokszor egymást ütő verseket tartalmaz a kötet. Ez a fajta sokszínűség Babitsot fényezi, jelzi, hogy <b>mindenről, mindenféle hangnemben tud énekelni</b>, akár egymással ellentétesekről is. Témák, hangnemek, korok, stílusok, versformák sokszínűsége jellemzi magát a kötetet. Rendkívüli tehetséggel és hibátlanul használja mind az <b>antik versformák</b>at, mind a <b>modern verselés</b>t. </p> <p><b>Egyszerre volt újító és hagyományőrző</b>, a klasszicistát a modernnel akarta ötvözni. </p> <p>A kötet első versében pontosan ez a kettőség jelenik meg. Az <b><i>In Horatium</i></b> című óda a kötet nyitó/programadó verse. Egyfajta <b>ars poeticának</b> is fel lehet fogni. A vers címe kettős jelentésű, <b>Horatiussal illetve vele szemben</b> érvel a költő. Bár <b>Horatius Babits példaképe</b> volt a versben mégis inkább a nagy ókori költővel szembe helyezkedik. A <b>vers Horatius</b> egyik leghíresebb <b>költeményének</b> a szabadfordítású változatával <b>kezdődik</b>. Ebben az indításban van valami elkülönülő szándék, amelyben <b>eltávolodik a tömegízléstől</b>, csak a beavatottakhoz, az értő olvasóhoz szól. Babits az <b>örökké változó, </b><b>mindig megújuló világ</b> eszméjét Hérakleitosztól veszi át, versbe emelve annak talán leghíresebb gondolatát, a ‘pantha rei’-t (<i>“Nem lépsz be kétszer egy patakba”</i>).</p> <p>A versben keveredik az <b>antikvitásra jellemző verselés</b>:</p> <p>- maga az evokált személy, Horatius, a versben az ő tökéletességét hirdeti</p> <p>- az antik strófa: alkaioszi strófa</p> <p>- antik mitológiai elemek</p> <p>- antik filozófia- dialektika eszméje (minden változik, az ellentétek viszik előre a világot)</p> <p>És a <b>modern elemek:</b></p> <p>- A soha-meg-nem-elégedés filozófiája szemben áll Horatius megelégedésével</p> <p>- A versből jól látszik Babits programja: a <b>régit az újjal keverni</b>.</p> <p><i>„Ekként a dal is légyen örökkön új, <br />a régi eszme váltson ezer köpenyt, <br />   s a régi forma új eszmének <br />      öltönyeként kerekedjen újra.”</i></p> <p><i></i></p> <p>A kötet második verse az <b><i>Óda a bűnhöz</i></b>. Ebben a versében a lázadás erkölcsét hirdeti. A változás, az újítást tartja a jónak. Azt a <b>Bűnt magasztalja, amely a bátorságot, az új utakat kíséri.</b> A világi ellustult polgárok ellen szól. A <b>Bűnnek ajánlja líráját</b>, ő is rontani és építeni akar, új földrészeket felfedezni, és új világokat. </p> <p>A kötet harmadik verse a <b><i>Himnusz Íriszhez</i></b>, mely a <b>világ miden színének befogadására kész sóvárgó imáját fejezi ki</b>. A sötét éj, a <i>színtelen világ tagadásával indul a költemény</i>, és könyörgéssel folytatódik. A <b>világ tarkaságát szeretné magáévá tenni</b>, lelkében hordozni. Azonosulni kíván mindazzal, ami volt van és lesz, és <b>lelkének folyamatait</b> ugyanúgy meg szeretné <b>ismerni. </b></p> <p><b>Messze... messze...</b> (1907.): </p> <p>Sokrétűen kapcsolódik a költői programhoz. Részint a magyar <b>impresszionista stílus remeke</b>, a <b>nominális stílus</b> lehetőségeinek ad abszurdumig vitele. A versegész ily módon a maga leporellószerűségével nem csak az állókép jelleget hangsúlyozza, hanem mozgalmasságot is visz a versbe. Életérzését tekintve <b>közel áll a szecesszió elvágyódás-kul</b><b>t</b><b>uszához</b>. A kötet egészét tekintve a <b>világ sokszínűségét, gazdagságát hirdeti</b>. Az utolsó strófa ezt állítja szembe az emberi megismerés korlátozott lehetőségeivel és voltával, hiszen – Goethét idézve – a <b>személyiségnek világnyivá kéne tágítani önmagát, ho</b><b>gy befogadhassa a világot.</b></p> <p><b></b></p> <p><b>Fekete ország</b> (1906.): </p> <p>A páratlan, a költészet határát súroló, de a világképbe illeszkedő monotónia valójában a ‘Himnusz Irishez’, illetve a ‘Messze... messze...’ ellenverse; az <b>egyszínű, homogén világ rettenetét, emberidegen voltát fejezi ki.</b> Filozofikus vers, a látható világ egyhangúságát ábrázolja. </p> <p>Végül a kötetzáró vers a <b><i>Lírikus epilógja</i></b>. Bár az egyik <i>legkorábban keletkezett költemény</i>, mégis utolsóként került bele a kötetbe, így téve keretes szerkezetűvé a kötetet. A vers <b>elégia, szonett formában</b> íródott. Babits <b>önmagát, és verseit vizsgálja</b> ebben a versben. (Önértékelő). A vers nem összefoglalója a kötetnek, nem is ars poeticája, hanem egy újabb <b>filozófiai-ismeretelméleti probléma megragadása</b>: mi van akkor, ha egybeesik a megismerő alany és a megismerés tárgya, azaz az alany és a tárgy. A vers filozofikus jellegét erősítik a közismert toposzok. Schopenhauertől veszi át a bűvös kör, a vak dió metaforáját, Nietzsche Zarathustrájából való a vágy nyila és az ómega és alfa kifejezések. Az önmagába zártság problémájához illik a versforma, a szonett.</p> <p>A második kötet (<em><b>Herceg, hátha megjön a tél is!</b></em><b> <i>1911</i></b>) újdonsága Bergson filozófiájának, az életlendület elvének erőteljes jelentkezése. Bergson felfogásában az élet öntudatlanul is célelvű, de a célhoz vezető út nem egyenes vonalú, hanem kiszámíthatatlanul szerteágazó, akadályokkal teli. Ezekkel ütközve az ember az életlendület által halad tovább. A költeményekben a görögségélmény, illetve a mítosz megjelenése az örök, a nem múló megragadására tett kísérlet. (<em>Klasszikus álmok</em>;<em> Campagna éneke</em>)</p> <p>A kötet reprezentatív darabja az <em><b>Esti kérdés</b></em><b> 1909</b>. Hatalmas, retorikusan felépített, kérdésekkel tagolt, de meg nem szakított körmondatával ismeretelméleti problémát vet fel. Van-e oka, <b>célja a világnak</b>, a létezésnek; megismerhető-e ez az ok és cél? <b>A vers látszólag a kérdések, és nem a feleletek sora. </b>A kivételesen tömör, metaforikus jelzőkkel kifejezett Danaida- és Sziszifusz-képzet a világ értelmetlenségét sugallja, mint ahogy a záró sorokban megjelenő fűszál-példa is, mely tudatosan ellenpontozza az öntudatlan emlékezés áradó látomását. A felütés dajka-képe viszont az abszurditást egy fölöttünk álló erő kegyelmével, gondoskodásával, szeretetével ellenpontozza. (Ajánlom a tankönyv erre vonatkozó részének elolvasását.)</p> <p>Korai költészetének záró darabjának tekintjük a <b><i>Húsvét előtt</i></b> című szabadversre emlékeztető rapszódiát, ami a <b><i>Recitatív(1916</i></b>) kötetben jelent meg. Az emberi szó kimondásáig, az artikulációig való eljutás fizikai és lelki szempontból egyaránt gyötrelmes folyamatát tárja elénk a költemény. Ennek megfelelő a választott műfaj, mely Rába György értelmezésében dithürambosz, azaz extatikus állapotban előadott közösségi érvényű ének. A mai poétikai terminussal inkább <b>rapszódiának nevezhetjük</b>. A felfokozott lélekállapotot jelzik a vers ismétlődő fordulatai és toposzai. A folyamat hitelesen jut el a kettős zárlat népdalt idéző egyszerűségéhez. Szintén a Beszélgetőfüzetekben jegyzi meg Babits, hogy a kortársak nem figyeltek fel a vers egyértelmű és hangsúlyozott németellenességére. A mű egyik központi szervezőképe az ősi malom-metafora, mely a mindent felőrlő pokoli idő jelképe. <b>Pontos a cím jelentése is,</b> mely nem csupán arra utal, hogy a Zeneakadémián tartott Nyugat matinén tavasszal olvasta fel Babits, hanem jelképes értelemben az örök reményre is, arra, hogy a szenvedéstörténetet a feltámadás követi. Ritmusa nyugtalan. <b>A vers legfontosabb üzenete: a békevágy kinyilvánítása.</b> ( Ehhez is ajánlom a tankönyv elolvasását. )</p> <p>Az első világháború után Babits elétszemlélete és világfelfogása megváltozott. Új témák jelentkeztek. Szemlélete elkomorodott. Ezzel tért véget költészetének első szakasza. </p> <p>Források:</p> <p><a title="http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Babits.htm" href="http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Babits.htm">http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Babits.htm</a></p> <p><a title="http://tetel.info/irodalom/babits-mihaly-kolteszete.html" href="http://tetel.info/irodalom/babits-mihaly-kolteszete.html">http://tetel.info/irodalom/babits-mihaly-kolteszete.html</a></p> <p><a title="http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/babits.htm" href="http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/babits.htm">http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/babits.htm</a></p> <p><a title="http://tetelek.atw.hu/backup/img/Online_tetelek/irodalom/Babits.Mihaly.html" href="http://tetelek.atw.hu/backup/img/Online_tetelek/irodalom/Babits.Mihaly.html">http://tetelek.atw.hu/backup/img/Online_tetelek/irodalom/Babits.Mihaly.html</a></p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-48949155395190022082008-06-16T03:00:00.001-07:002008-06-16T07:21:20.847-07:00III. Tétel<p align="center"><b><font color="#ff8000" size="5">Ady Endre lírájának bemutatása</font></b></p> <p align="center"><font size="4">Istenes versei</font></p> <p><b><u><font color="#ff8000" size="3">Életrajzi adatok:</font> </u></b></p> <p>· <b>1877. nov. 22-</b>én született Érmindszenten, Apja: Ady Lőrinc, anyja: Pásztor Mária (papok és tanítók leszármazottja)</p> <p>· <b>1888-1892</b>. A Nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult</p> <p>· <b>1892-1896</b>. Zilahon a református kollégiumban tanult, majd itt érettségizett</p> <p>· <b>1896. </b>A debreceni Jogakadémiára került, de tanulmányait nem fejezi be. Debreceni lapoknál próbálkozik újságírással (Debreceni Hírlap)</p> <p>· <b>1900</b>. Nagyváradon a <i>Szabadság </i>című lapnál, majd</p> <p>· <b>1901-1903. a</b> Nagyváradi Naplónál újságíró, ebben az időben kapja el a szifiliszt ( Mihályi Rozália csókja)</p> <p>· <b>1903.</b> A Még egyszer kötet megjelenése, ismeretség és szerelem Diósi Ödönné <b>Brüll Adéllal</b>, Lédájával</p> <p>· <b>1904.</b> Párizsba került tudósítónak, közelebbi barátság Lédával, az asszony segítsége, megismerkedés az akkori kortárs költészettel. </p> <p>· <b>1905.</b> A Budapesti Napló munkatársa, versei jelentek meg benne. Innentől kezdve felváltva tartózkodott Budapesten és Párizsban. </p> <p>· <b>1906.</b> Az Új versek megjelenése, berobban a köztudatba</p> <p>· <b>1907.</b> Vér és Arany</p> <p>· <b>1908.</b> Az Illés szekerén, ekkor a Nyugat főmunkatársa lett, halálig itt publikálja a verseit. </p> <p>· <b>1911.</b> Levél Boncza Bertától, távoli rokon, kezdetben csak leveleztek.</p> <p>· <b>1912.</b> Szakítás Lédával: Elbocsátó, szép üzenet</p> <p>· <b>1915</b>. Feleségül vette Boncza Bertát (Csinszkát), az apja tudtán kívül; Csucsán laktak a világtól visszavonultan</p> <p>· <b>1917</b>. Budapestre költöztek; a költő súlyos betegsége miatt</p> <p>· <b>1918</b>. A halottak élén (utolsó kötete életében), egyre betegebb</p> <p>· <b>1919.jan.27.</b> meghalt Budapesten egy szanatóriumban</p> <p>· <b>1923. </b>Az utolsó hajók (posztumusz kötet)</p> <p><font color="#ff8000"><b>Ady költészete a századvég lírájából nőtt ki</b>.</font> E korszakban sorra jelentek meg a magyar költészetet megújítani szándékozó törekvések, és első köteteiben még Ady is az ő követőjükként indult. <font color="#ff8000"><b>A döntő lépést Ady a harmadik kötetével (az Új Versekkel</b>) tette meg</font>, ekkor került a <font color="#ff8000"><b>versvilág középpontjába saját személyisége. Versei gazdag, összefüggő jelképrendszer</b>t</font> alkotnak. Lehet külön látomásszerű <font color="#ff8000"><b>tájversekről,</b> s<b>zerelmes költeményekről, magyarság-versekről, háborúellenes költészetről, létharc-versekről</b></font> stb. beszélni Ady költészetét illetően, hiszen e nagy témák egy-egy nagy szimbólumcsoport kapcsán jelennek meg, de a részek is csak az egészben kapják meg jelentésüket. </p> <p>Műveiből az emberi lélek ősi rétegei (irrealitás, sejtelmesség, az álmok világa) mellett <b><font color="#ff8000">prófétai magatartás, jövőbelátás</font></b> is kirajzolódik. Költői nyelve egészen egyéni. <b>Visszanyúlt a <font color="#ff8000">kuruc költészetig</font></b><font color="#ff8000">,</font> Az <b><font color="#ff8000">erdélyi írók hagyományai</font></b>hoz, sőt a <b><font color="#ff8000">Biblia ősi fogalomvilágához</font></b> is. A versritmust is megújította, az ősi magyar tagoló vers és a jambikus időmérték különös ötvözetét hozta létre. <font color="#ff8000"><b>Költeményeit a köteteken belül összefüggő ciklusokba rendezte</b>.</font></p> <p>A Nyugat című folyóirat vezéralakjaként stílusszintézist teremtett. Költészetében mindvégig <font color="#ff8000"><b>meghatározó tényező a</b> <b>mítoszteremtő szimbolizmus</b></font>, de első korszakában az impresszionizmus és a szecessziós szerepjátszás, a másodikban az expresszionista drámaiság formálja át nyelvét, beszédhelyzeteit, verseit. <font color="#ff8000"><b>Ady költői forradalma a szimbolizmus jegyében fogant.</b> <b><u>Egyéni mitológiájának középpontjában önmaga állt</u></b></font>. A versek történése rendszerint fiktív térben és időben játszódik. Valamennyi szimbólum a középpontban álló személyiségre utal, már az Új Versekben is. </p> <p>Heroikus önképet teremt szóképeivel, melyek <b><font color="#ff8000">nem egyszerűen metaforák, hanem - összetettségük révén - szimbólumok.</font></b> Egy-egy ilyen képpel felnagyítja magát, és a képek sejtelmes titokzatossága, "történetisége" miatt egyúttal mitizálja is. A szimbolizmustól a szecesszió nehezen különíthető el, számos vonásuk megegyezik. A költő művészi érzékenysége és magatartása kezdetben inkább a szecesszióhoz kapcsolódik. A szecessziós művészet nemcsak különös, bizarr, egzotikus és erotikus témáival, virágmintáival, dekoratív vonalaival nyomja rá bélyegét Ady verseire, hanem a személyiség új kultuszával is. A századelő művészetének izmusai közül a mindent egyesíteni akaró stílustörekvés összefoglaló neve a szecesszió. Ady költészetének <b><font color="#ff8000">szecessziós jellegzetességei</font></b>:</p> <p>1. Költészete szinte mindig szereplíra.</p> <p>2. Poézisének alapvető gesztusa a szecessziós önfeltárulkozás. Különös egyéniségnek mutatja magát: őszintének és titokzatosnak, érzékinek és mindentudónak, állhatatos bajvívónak és a halál rokonának.</p> <p>3. A hétköznapi prózai élet elviselhetetlen a szépség embere, a művész számára, aki minden idegszálával tiltakozik a szürkeség ellen. A szürkeség Adynál a magyarság elmaradottságát, kultúrálatlanságát is jelenti.</p> <p>4. Az Ady versektől elválaszthatatlan a titok, a csoda.</p> <p>5. A szecesszió kedvelt eleme az erotika, a könny, a halál, a bűn, a csók, melyek együtt főleg a Léda-versekben fordulnak elő.</p> <p>6. A megszépítő, átesztétizált halál az élet természetes velejárója.</p> <p>Ady költészetét a felvázolt szecessziós vonások jelenlétét elismerve is alapvetően szimbolistának kell tartanunk. </p> <p><b><u><font color="#ff8000" size="3">Istenes versei:</font></u></b></p> <p>Édesanyja papok leszármazottja volt, ezért már korán közel került Istenhez, egyházi iskolákban is tanult. Azonban felnőttként kicsapong életet élt, így elkapta a szifiliszt, vérbajos is volt, 1904-től egészsége fokozatosan romlani kezdett. 1906 februárjában megjelent az Új Versek című kötete, mely miatt számtalan támadás érte. Érthetetlenséggel, erkölcstelenséggel, hazafiatlansággal vádolták. A következő években többször utazott ki Párizsba majd visszatért Érdmindszentre lelki megnyugvást, békét keresni.</p> <p><b><font color="#ff8000">A halál állandó közelsége, a az élet kiúttalansága miatti töprengés, a lelki békének megtalálása vezette el Adyt Istenhez.</font></b> A költő <b><font color="#ff8000">nem volt vallásos ember</font></b>, nem élt az egyházi szertartásokkal, de megvolt benne a <b><font color="#ff8000">hitre való törekvés</font></b>. A verseiben az isten-fogalom szimbólumféle, minden versben más, ahány vers, annyi istenkép. Saját elképzelései szerint írja le Istent, <b>nem hisz az egyház istenében</b>. A maga által teremtett Istennel személyes a kapcsolata, élménykincse sokkal változatosabb, nem csak egyházi, hanem sokkal ősibb, pogány gondolatok is. Felbukkan istenes verseiben a görög mitológia, vagy a keleti hitek motívumai. </p> <p>Elsősorban 1908-1912 között írt istenes verseket. <b>Az Illés szekerén</b>, a <b>Szeretném, ha szeretnének</b>, <b>A Minden-Titkok</b> versei és <b>A menekülő élet</b> köteteiben jelentek meg. Költészetének szinte ez az egyetlen része, amit a <font color="#ff8000"><b>közvélemény bírálat nélkül fogadott el</b>. </font></p> <p><b><font color="#ff8000">Különleges kapcsolta van Istennel</font>, </b>(mint Balassi Bálint). Verseiben a <b>kétségbeesett ember panaszai törnek fel</b>: elsírja élete fájdalmait, segítséget kér ellenségei megalázására, az élet bajai és saját démonai ellen, bűnbánattal fordul hozzá, perlekedik Istennel. </p> <p>Az Isten-téma ‘Az Illés szekerén’ kötetben jelentkezik először ciklusszervezőként, s ettől kezdve folyamatosan jelen van az életműben. <b><i><font color="#ff8000">Az álmom az Isten</font></i></b> című művében a kiábrándult, elárvult, a valósággal megbékélni nem tudó lélek szeretne <font color="#ff8000"><b>biztos kapaszkodót keres</b>ni</font> az Istenben a semmivel, a Nihillel szemben. A versben az istenkeresés, a reménytelenség szólal meg. </p> <p><i>„Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, <br />Utam: a nagy Nihil, a Semmi, <br />A sorsom: menni, menni, menni <br />S az álmom: az Isten.</i></p> <p><i>Vele szeretnék találkozni, <br />Az álmommal, nagy, bolond hitben <br />S csak ennyit szólni: Isten, Isten <br />S újból imádkozni.</i></p> <p><i>Nem bírom már harcom vitézül, <br />Megtelek Isten-szerelemmel: <br />Szeret kibékülni az ember, <br />Mikor halni készül.”</i></p> <p>Szoros összefüggés található az Isten és a halál között ebben a versben</p> <p><b><i><font color="#ff8000"><a href="http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/sion.htm" target="_blank">A Sion-hegy alatt</a></font></i></b> az Istenkeresésének <i>legerősebb ábrázolása</i>. Ebben a nagykárolyi kisdiák emlékei kelnek életre, aki reggel hajnali misére indul. </p> <p><b><font color="#ff8000">Az első két versszakban</font></b> bemutatja a furcsa öregurat, Istent. <font color="#ff8000"><b>A képek lidérces, kísérteties hangulatot árasztanak.</b> <b>Profanizálja Istent</b></font>, elhagyatottnak és tehetetlennek ábrázolja. </p> <p><b><font color="#ff8000">A harmadik versszakban</font></b> saját elmúlt gyerekkori alakját mutatja be, akire a tétova keresés a jellemző. A lírai alany a kisgyermek emlékei nyomán kezd el kutatni valaki után, aki bizonyosságot ad. Hiába találkozik Vele a Sion hegye alatt (<b>4-5-6 versszak</b>), <b><font color="#ff8000">nem jelent számára megnyugvást ez a találkozás.</font></b> Nem emlékszik már a nevére, nem tudja a hozzá szóló imát, és az öregúr sem tud szólni hozzá. A <b>7. versszakban</b> megjelenik a kétségbeesés, az Öregúr bár sokat várt, végül elszaladt. A lírai alany pedig elhagyatva sírt a sion hegy alatt. </p> <p><b><font color="#ff8000">Ez a vers jellemzi Ady vallásosságát</font></b>. Bizonytalan és kételyeket nem tudja eloszlatni. </p> <p><b><i>A<font color="#ff8000"> <a href="http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/hiszekhi.htm" target="_blank">hiszek hitetlenül Istenben</a></font></i></b> című versében jelenik meg leginkább Istenhez való viszonya. Már maga a cím, is rendkívül jól jellemzi Ady érzéseit. </p> <p>Bizonytalansága miatt született meg az <b><i><a href="http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/istenarn.htm" target="_blank">Istenhez hanyatló árnyék</a></i></b> című verse, melyben az <b><font color="#ff8000">Úrhoz könyörög bizonyosságért</font></b>. Kevésbé zaklatott, mint a <b>Sion hegy alattban</b>. Az Istenkeresés jellemzi az egész verset, melyben már elfelejti Istent, mégis visszatalál hozzá. <b>A kétely, a bizonytalaság jelenik meg.</b> A<font color="#ff8000"> <b>hitetlen hit és a hinni akarás ellentéte</b></font> szólal meg. A vers végére a hit bizonyossága válik világossá a lírai alany előtt. </p> <p><font color="#ff8000">Ady Istenhez való viszonyát a teljes ellentmondás jellemzi.</font> Sose tudott beletörődni a nihilbe, de sosem tudta teljesen elfogadni Istent. Az istenkeresés a költő én támaszkereső szükséglete volt. </p> <p>Források:(nem mind az istenes témához van)</p> <p><a title="http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/ady.htm" href="http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/ady.htm">http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/ady.htm</a></p> <p><a title="http://www.ngkszki.hu/~fidoo/erett/irod_html/ady.htm" href="http://www.ngkszki.hu/~fidoo/erett/irod_html/ady.htm">http://www.ngkszki.hu/~fidoo/erett/irod_html/ady.htm</a></p> <p><a title="http://tetel.info/irodalom/ady-endre-istenes-versei.html" href="http://tetel.info/irodalom/ady-endre-istenes-versei.html">http://tetel.info/irodalom/ady-endre-istenes-versei.html</a></p> <p><a title="http://tetel.info/irodalom/ady-endre-istenes-kolteszetenek-jellegzetes-jegyei.html" href="http://tetel.info/irodalom/ady-endre-istenes-kolteszetenek-jellegzetes-jegyei.html">http://tetel.info/irodalom/ady-endre-istenes-kolteszetenek-jellegzetes-jegyei.html</a></p> <p><a title="http://www.freeweb.hu/xantana/irodalom/vers/adyendrevers.htm" href="http://www.freeweb.hu/xantana/irodalom/vers/adyendrevers.htm">http://www.freeweb.hu/xantana/irodalom/vers/adyendrevers.htm</a></p> <p><a title="http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1067" href="http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1067">http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1067</a></p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-35131152633938454922008-06-16T02:43:00.001-07:002008-06-16T02:43:47.624-07:00II. Tétel<p align="center"><b><font color="#ff8040" size="5"><u>Arany János balladái</u></font></b></p> <p><b>A <font color="#ff8000">romantikus ballada</font></b> epikus műfaj (és nem epikus műforma, mint a középkori) de a három műnem határán foglal helyet. <i>Cselekménye</i> sűrített, a <i>történet elbeszélésmódja</i> szaggatott, s az események nagy része <i>drámai párbeszédekből, vagy lírai monológok</i>ból áll össze, rendszerint <i>tragikus témát</i> dolgoz fel, de léteznek víg balladák is (pl. Pázmán lovag) és olyanok, melyeknek a megoldása nem tragikus kimenetelű (pl. Mátyás anyja). Gregus Ágost meghatározása szent, a „ballada tragédia, dalban elbeszélve”. </p> <p>A ballada magában foglal <b><font color="#ff8000">drámai elemeket,</font></b></p> <p>                                              · Konfliktus</p> <blockquote> <p>                                     · Tragikus</p> </blockquote> <blockquote> <p>                                      · Párbeszéd, monológ, dialógus</p> </blockquote> <p><b><font color="#ff8000">                                      Lírai elemeket</font></b></p> <blockquote> <p>                                      · Erős lírai hatás, </p> </blockquote> <p>                                                 · Erős érzelmeket leíró részek</p> <blockquote> <p><b><font color="#ff8000">                           Epikus elemeket:</font></b></p> </blockquote> <p>                                               · A történet szaggatott, kihagyások vannak benne, </p> <p>                                               · Térbeli és időbeli ugrások</p> <p>                                               · Balladai homály, sejtetés (A balladai homály és sűrítés feltehetőleg a <b>népballadából ered</b>, mely közismert történetet dolgoz fel, így a cselekmény minden fordulatára nem kellett kitérni. A népballadák gyakran vándormotívumokra épülnek: az emberáldozatot követelő épület, a megesett lány, a három árva fiú stb.)</p> <p>Műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre.<strong> <font color="#ff8000">Forrásai a magyar, székely és skót balladák</font></strong> voltak, ihletett merített a történelemből (ezekből születtek a történelmi balladák), vagy saját személyes élményből is.</p> <p>Arany János balladáit többféleképpen lehet rendszerezni</p> <p><b><u><font color="#ff8040" size="4">Téma szerint</font></u></b> a következőképpen lehet csoportosítani őket</p> <p><b><font color="#ff8000">1.) A népi balladák</font></b> az ún. alföldi balladáktól nyertek ihletést. Ez a típus a mélylélektani módszert is felmutatja (pl. Ágnes asszony), sőt a hézagosság révén a skót illetve a székely népballadákkal is rokonságot tart. (pl. Vörös Rébék)</p> <p><b><font color="#ff8000">2.) A drámai balladák</font></b> középpontjában egy jelenetsor áll, emellett a párbeszédes forma, a síkváltások, a tömörítés is jellemzi ezeket a műveket. (pl. Tetemre hívás; V. László)</p> <p><b><font color="#ff8000">3.) Históriás énekek</font></b> hatását mutató balladák. Légkörük tragikus, de katartikus hatású. Általában a nemzeti múlt nehéz korszakaiból mesél történeteket, de ezek allegorikus jelentésűek, a rejtett jelentésük a jelenhez szólnak. (pl. Török Bálint; Szondi két apródja)</p> <p><font color="#ff8000"><b>4.) A románcos balladák</b>ra</font> a derűs színezet a jellemző. (pl. Rákócziné)</p> <p><b><font color="#ff8000">5.) A romantikus balladák</font></b> a kísértetballada, a rémromantika hatását mutatják. (pl. Híd-avatás)</p> <p><b><font color="#ff8000">6.) Anekdotikus balladák:</font> </b>Kétséges a balladákhoz való besorolásuk (pl.: A méh románca, Pázmán lovag).</p> <p><b><u><font color="#ff8040" size="4">Szerkezet szerint</font></u></b> lehetnek:</p> <p>- egyszólamú, lineáris szerkesztésű (1 cselekményszál)</p> <p>- párhuzamos lineáris (2 cselekményszál)</p> <p>- egyszólamú körkörös ballada (ahol a motívumok visszatérnek)</p> <p><b><u></u></b></p> <p><b><u><font color="#ff8040" size="4">Keletkezés szerint</font></u></b></p> <p><font size="3"><font color="#ff8000"><b>1. </b><b><u>Nagyszalontai balladák(</u></b><b><u>1846-1850)</u></b><b><u></u></b></font></font></p> <p>Ebben a korszakban viszonylag kevés és igen különböző hangnemű balladát ír Arany. <br />Ide sorolhatjuk a következő műveket: <i>A varró leányok; A méh románca; Szőke Panni; Rákócziné; A honvéd özvegye.</i><i></i></p> <p><font size="3"><font color="#ff8000"><b>2. </b><b><u>Nagykőrösi balladák (1852-1857)</u></b></font></font></p> <p><font color="#ff8000"><b>Zömmel történeti balladák</b>.</font> Arany olyan szituációt választ ki a históriából, mely párhuzamba állítható a levert szabadságharc utáni állapottal, s rajtuk keresztül Arany feleletet adhat a kor problémáira<b>. Legfontosabb témái:</b> a zsarnokság, az elnyomáshoz való viszony, a zsarnokság természetrajza, a hazához, az eszmékhez való hűség, a költők és írástudók felelőssége. </p> <p><b><font color="#ff8000">A balladák nagy része egyben lélektani jellegű</font></b> is. Középpontjukban a <b><font color="#ff8000">bűn és bűnhődés</font></b> problémája áll. Arany szerint a bűn magában hordozza a büntetést, mert a személyiség széthullásával jár. Ezt jelzik a balladákban a bűnösök víziói és hallucinációi. </p> <p>Vallja, hogy a <font color="#ff8000"><b>polgári világ feladata nem az intézményesített büntetés</b>,</font> az erőszakra történő intézményesített erőszak válasz, hiszen meg kell szakítani az emberiség történetének, mint erőszakláncolatnak a folyamatát. </p> <p>A feladat az, hogy teret engedjünk a fölismert bűn után a bűnhődés folyamatának, biztosítsuk ennek lezajlását. (Ezt ismeri fel az ‘Ágnes asszony’-ban a bíróság, mikor szabadon engedik az asszonyt.) Szerkesztésre nézve többnyire skót–székely típusúak, gyakran tudatosan túlbonyolítottak.</p> <p>A nagykőrösi évek tekinthetők a balladák a leggazdagabb forrásának.</p> <p>Pl.: Rozgonyiné; Török Bálint; V. László; Ágnes asszony; Bor vitéz; Szondi két apródja; stb.</p> <p><font color="#ff8000"><b></b></font></p> <a href="http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/INF/VERSENY/Kecskemet/arany/versek/vers31.htm" target="_blank">V. László (1853.):</a> <p>A két szálon futó apokrif történet a menekülés mozzanatában összetalálkozik, majd szétválik. A király menekülése kettős: a térben megtett útnál fontosabb a lelkiismeret elől való menekülés. Arany rendkívüli módon felfokozza a szavak akusztikai hatását, bravúrosan játszik a csönddel, a félcsönddel és a zajjal, egészen a mennydörgésszerű robajig. A lélektani hatást erősíti fel a scenírozás (=díszletezés), az éjszaka, mely szintén jelképes értelmű, mely a lélek sötétjére is utal; ugyanígy a vihar is, mely tárgyiasítja a belső lélekállapotot. A vers jambikus lejtése, a funkcionális helyeken ennek megváltoztatása is a drámai–akusztikus hatást erősíti.</p> <p>Bűn és bűnhődés, és hűség és hősiesség típusú ballada. </p> <p><font color="#ff8000"><b></b></font><a href="http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/INF/VERSENY/Kecskemet/arany/versek/vers6.htm" target="_blank">Ágnes asszony (1853.):</a> (lélektani ballada)</p> <p>A népi témához adekvát (=illik) a verselés, a felező nyolcas. Csak a refrént írja anapesztusokban, fölidézve ezzel az antik siratóénekeket. A refrén ily módon az egyedi esetet általános érvényűvé tágítja, könyörgéssé Ágnes asszonyért, az áldozatért és valamennyiünkért. Arany ily módon beilleszti balladáját az irodalom azon meghatározó vonulatába, mely szerint a művészet igazi célja a könyörgés artikulációja a kegyelem jegyében.</p> <p>A balladai homálynak megfelelően a történet elején, még csak sejthető valamiféle bűn, de csak szórványos utalások történnek erre(véres lepedő, hajdú megjelenése). Az 5-19 verszak a börtönben és a bíróságon játszódik, az események azonban a lélekben peregnek. Arany finom eszközökkel érzékelteti a megőrülés belső folyamatát. A részletező elbeszélést olykor bárbeszédek szakítják meg, kiderül Ágnes asszony bűne: szeretőjével megölték a férjét. </p> <p>A 20. versszaktól visszatér a vers indításához, és hosszú évek történetét sűríti néhány versszakba. A hosszú éveken keresztül való mosás meglátszik, a ronggyá ázott lepedő, a megőszült haj, ráncos arc. </p> <p>A bűn értelmetlensége tükröződik a büntetés ill. a bűnhődés folyamat értelmetlenségében. (Bűn és bűnhődés) Ágnes asszony a Danaida-sors megtestesítője és újkori példázata. De míg az antik monda alakjai föloldozást nem kapnak, a keresztény–kálvinista Arany világképében mi csak a bűnhődés fázisát, annak végpontjáig követjük nyomon, a lehetséges folytatás, a kegyelem gesztusa már túl van a vers világán. Arany kivételes lélektani hitelességgel ábrázolja az elme tisztánlátásáért folytatott küzdelmet, az állandó önreflexiót, mely paradox módon már szimptómája az elme megbomlásának. Hatásosan él a folyamat bemutatásában a poliszémák (=több jelentésű szó) és a homonímák (=azonos alakú szó) stilisztikai lehetőségeivel. Szerkezete egyszólamú, körkörös, a motívumok visszatérnek.</p> <p><font color="#ff8000"><b>Zách Klára</b> (1855.):</font></p> <p>Hatástörténeti szempontból a ballada kísérteties rokonságot mutat Katona ‘Bánk bán’-jával. Erzsébet királyné alakjában ugyanazt a kettősséget látjuk, mint Gertrudiséban, az “úgy engedélyezem, hogy nem engedélyezem” magatartásforma megtestesülését. Valószínűleg nem csak véletlen egybeesésről van szó, hanem tudatos újrafeldolgozásról, hiszen a ‘Bánk bán tanulmányok’ után íródott. A ballada híven tükrözi Arany bűnkoncepcióját. Az erkölcsi törvény legkisebb megsértése is lavinaszerűen görgeti majd maga előtt a továbbiakat, szinte lehetetlen kilépni ezután a bűn ördögi köréből. A balladák sokszínűségét, formagazdagságát példázza az imitált, archaikus hang.</p> <p><font color="#ff8000"><b><a href="http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/INF/VERSENY/Kecskemet/arany/versek/vers26.htm" target="_blank">Szondi két apródja</a></b> (1856.):</font> (hűség és hősiesség ballada, többszólamú)</p> <p>Az első két versszak az alapszituációt teremti meg a helyszínnel, a két dombbal, előre érzékeltetve a párhuzamos szerkesztést és történetmondást. A harmadik versszak a szultán kérdése és kérése, a negyedik a török követ felelete, s ezzel elindítja Arany az egymással feleselő építkezést. Az idézőjelbe tett strófák a török csábítását tartalmazzák, közte pedig a két apród énekét halljuk. A két szöveg Szondi hőstettének felidézésében találkozik, majd elválik egymástól. Arany a török monológjában a zsarnokság természetrajzát tárja elénk, melyben az objektivitás látszata és a hízelkedő elismerés után a nyers erőszak jelenik meg. A két apród alakjában a zsarnokságnak meg nem hajoló hűség jelképét láthatjuk. A két beszédmód stílusában is eltér egymástól, a török szavaiban Arany egy elképzelt keleties nyelvi gazdagságot mutat föl, a metaforák, képek a muzulmán képzetkörből valók. Bravúros az anapesztusok használata. A versláb zeneisége a követ beszédének megnyerő dallamosságát hangsúlyozza, az apródoké a siratóénekekkel rokon. Arany ismételten felhasználja a poliszéma világképi lehetőségét: a kegyelem a török követ szájában a megkegyelmezést, az életbenhagyást jelenti, Szondinál az Istenre való ráhagyatkozást és bizalmat.</p> <p>A versforma zaklatott menetű, nyugtalanítóan váltakozó ritmusú, az egyes sorok eltérő szótagszámúak. </p> <p><font color="#ff8000"><b></b><a href="http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/wales.htm" target="_blank">A walesi bárdok (1857.):</a></font> (egyszólamú)</p> <p>Ferenc József magyarországi látogatásakor Aranyt is fölkérték üdvözlővers írására. Arany kitért a feladat elől, s asztalfiókjának írta meg a balladát. Nagy erővel ismétli meg a ‘Szondi két apródja’ üzenetét, a zsarnokkal való erkölcsi szembenállás kötelező parancsát. Arany az “adjátok meg a császárnak, ami a császáré” tanítás alapján mutatja be a montgomery-i lakoma lefolyását, a király azonban a zsarnokság természetéből fakadóan teljes alávetettséget kíván. Ezt tagadják meg az urak és a bárdok is. A verselés adekvát a témához, ugyanakkor tudatosan idézi fel a Szózatot is.</p> <p>- Pesti évek balladái (1860-as évek)</p> <p><font size="3"><font color="#ff8000"><b>3. </b><b><u>- Őszikék balladái1877</u></b></font></font></p> <p><font color="#ff8000"><b></b></font></p> <a href="http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/INF/VERSENY/Kecskemet/arany/versek/vers28.htm" target="_blank">Tengeri-hántás (1877.):</a> <p>A népi témájú ballada sajátossága, hogy benne Arany a ballada műfaji keletkezéstörténetét is bemutatja; az elbeszélő feladata, hogy kukoricahántás közben szórakoztassa a résztvevőket, ugyanakkor erkölcsi tanítást is adjon a fiataloknak. A megesett lány konvencionális története Arany erkölcsi felfogásának szigorodásáról tanúskodik, s a bűnértelmezés a lavina-effektus már megismert módszerén alapul. A strófák 5. sora vagy jelképesen értelmezi a történetet, vagy kapcsolatot teremt a hallgatósággal, hangulatilag erősítve föl a történetet. A büntetés most is az elme megbomlása, a hallucináció és vízió, s ennek következménye a halál. </p> <p>Tuba Ferkó elhagyja szeretőjét, Dalos Esztit, aki bánata elől az öngyilkosságba menekül, mikor ezt Ferkó megtudja ő maga megőrül, és a templom tornyára felmászva lezuhan. A ballada többszólamú szerkesztésű. Az első és utolsó versszak a kerettörténet, kukorica hántás. A cselekményt előadó versszakok utolsó előtti sora rímtelen, gondolatjellel is el van különítve, megszakítja a mesemondás folyamatát. Mindig utal a történetre, de ugyanakkor a jelenben történve szimbolikus. </p> <p><font color="#ff8000"><b></b></font></p> <a href="http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/INF/VERSENY/Kecskemet/arany/versek/vers16.htm" target="_blank">Híd-avatás (1877.):</a> <p>A ballada alapját az a babona adja, miszerint az új hidat az öngyilkosok avatják fel. Arany a polgári világ, a szabadverseny, a haszonelvűség korának kárvallottjait, seregszemléjét mutatja föl. A célnélküliség, az erkölcsi világrend megbomlása következtében értelmetlenné válik az ember élete, nemre és korra való tekintet nélkül. Stilisztikai bravúr, hogy minden egyes öngyilkosság egyedi módon ábrázolódik, s a haláltáncot idéző megoldásokban az utolsó megnyilatkozások az egész emberi sors tragikumát képesek felidézni.</p> <p><font color="#ff8000"><b></b></font></p> <a href="http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/INF/VERSENY/Kecskemet/arany/versek/vers33.htm" target="_blank">Vörös Rébék (1877.):</a> <p>A népi babonás, pogány motívumra való építkezés és a lélektani analízis pontossága egyszerre jellemző a balladára. Az erkölcsi világrend ill. a fölhalmozódott erkölcsi tapasztalat megsértése indítja el most a bűn lavináját. A bűn, a kísértés, a rossz tárgyiasul a varjúban, mely örökké az emberrel marad, reménytelen küzdelmet folytat az ember a tőle való megszabadulásért. Ezt jelzi a refrén mágikus ráolvasás jelleg, valamint az elbeszélő utalása: <i>“Száll a lelke, vég nélkül”.</i> Nyilvánvaló Vörös Rébék alakjában a poe-i tárgyiasító szándék, ill. a megalkotottságra való törekvés, a homonímákkal való játék, a szólások stb.</p> <p><font color="#ff8000"><b></b></font></p> <a href="http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/INF/VERSENY/Kecskemet/arany/versek/vers29.htm" target="_blank">Tetemre hívás (1877.):</a> <p>A bűn az élet játékként való felfogása, ezért bűnhődik Benő és Kund Abigél is. A bűnhődés folyamata, ill. a büntetés a korábbi balladáknak megfelelően történik. A történet nagyobb részét azonban az apa kérlelhetetlen igazságkutatása teszi ki, s e bizonyosságkeresésben hasonlóságot mutat fel fiával is. Talányos Arany viszonya az apához, hiszen értelmezhetjük úgy, hogy a világ nem épülhet bűnre, nem maradhat megtorlatlanul az erkölcsi világrend megsértése, ugyanakkor a se istent se embert nem ismerő magatartásban van valami démonikus és erkölcsileg kérdéses is. A Tetemre hívás az egyik legtudatosabban megalkotott ballada. A fölütés nem csupán a helyszín bemutatása és propozíció, hanem egyúttal dantei rájátszás is, az eltévedtség és zűrzavar tárgyiasítása is. A helyszín és a nevek kiválasztása az általánosító jellegen túl az akusztikus hatás függvénye, mint ahogy ezt erősítik a tudatosan kiválasztott régies kifejezések is. A vers zeneiségét az egyik legdallamosabb versláb, a daktilus biztosítja. Ezeket hol megtorpantja, hol fölgyorsítja Arany.</p> <p>Források, segítségek</p> <p><a title="http://www.literatura.hu/irok/romantik/arany.htm" href="http://www.literatura.hu/irok/romantik/arany.htm">http://www.literatura.hu/irok/romantik/arany.htm</a></p> <p><a title="http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/INF/VERSENY/Kecskemet/arany/ballada.htm" href="http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/INF/VERSENY/Kecskemet/arany/ballada.htm">http://www.bgrg.sulinet.hu/tant/INF/VERSENY/Kecskemet/arany/ballada.htm</a></p> <p><a title="http://www.inf.bme.hu/~pts/flap-0.9/a/irodalom.html#9" href="http://www.inf.bme.hu/~pts/flap-0.9/a/irodalom.html#9">http://www.inf.bme.hu/~pts/flap-0.9/a/irodalom.html#9</a></p> <p><a title="http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet.htm" href="http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet.htm">http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet.htm</a></p> <p><a title="http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajertel.htm" href="http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajertel.htm">http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajertel.htm</a></p> <p>A tankönyvben is elég jó elemzések, és értelmezések vannak. </p> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8442179637312209770.post-58442266033759500582008-06-15T11:59:00.001-07:002008-06-15T12:39:29.753-07:00I. tétel<p></p> <p></p> <div align="center"> <p><b><font size="5">Petőfi Sándor: Az apostol</font></b></p> </div> <p></p> <p></p> <p></p> <p></p> <div align="center"> <p><i>Értelmező elemzése, romantikus viszonya a társadalomhoz</i></p> </div> <p></p> <p></p> <p><b><i>Történet:</i></b></p> <p><b>I ének:</b> A városban sötét van már, csak egy kis padlásszobában világít még a gyertya. A szegényes berendezésű lakban egy anya szoptatja gyermekét, nagyobbik fia alszik, apjuk pedig az asztalnál ülve gondolkozik.</p> <p><b>II. ének:</b> Kiderül, a kisfiú nem is alszik, mert lefekvés előtt még enni szeretne. Apja végül odaadja neki utolsó darab kenyerüket, melyet felfalva végre álomra szenderül időközben elbóbiskoló édesanyjával és testvérével együtt.</p> <p><b>III. ének</b>: A férfi félálomban Isten színe elé járul, s előtárja gondolatait: minden bűn okozója a rabszolgaság, mikor ember uralkodik emberen. Ő kész ez ellen fizetség reménye nélkül is harcolni, ehhez kér csak erőt Istentől.</p> <p><b>IV. ének:</b> Vajon ki lehet ez a férfi, ez a "szent apostol", aki embertársai boldogságát előbbre tartja saját igényeinél? A következő 10 rész erre ad választ:</p> <p><b>V. ének</b>: Réges-régen egy asszony valamilyen okból meg akart válni csecsemőjétől, s még születése napján egy bérkocsiba helyezte. A kocsis azonban nem örült az ajándéknak, s kitette a csöppséget egy kocsma bejárata elé. Ott egy részeg tolvaj talált rá, aki hazavitte, s elhatározta, hogy szomszédasszonyával jó pénzért felnevelteti.</p> <p><b>VI. ének</b>: Másnap a rabló újból átment az asszonyhoz, aki elmondta, hogy a gyermek fiú. Elhatározták, hogy megkeresztelik, s mivel Szilveszter napján találtak rá, a keresztségben a Szilveszter nevet kapta.</p> <p><b>VII. ének</b>: A gyermek nőtt, s négyéves korára kitűnő kis tolvaj vált belőle. Ekkor azonban nevelőapját, az öreg tolvajt felakasztották, s keresztanyja elzavarta hazulról, hiszen neveléséért már nem remélhetett több pénzt. Az utcán bolyongva egy vénasszony talált rá, aki hazavitte magával, s szállást adott neki. Feladata az lett, hogy a kissé elhízott öregasszony helyett kellett ezekután koldulnia.</p> <p><b>VIII. ének</b>: Hatéves koráig teltek így napjai, közben jól megbarátkozott a vénasszony kutyájával. Azonban egy nap, mikor egy öregúr megkérdezte, ki ő, nem bírt tovább hazudni, s elmondta az igazságot. Legújabb pártfogója pedig elvitte magával a házába.</p> <p><b>IX. ének</b>: <ins cite="mailto:Egyed%20Andrea" datetime="2008-06-15T19:26">Ú</ins>j otthonában a nagyságos úr fiát kellett követnie és szolgálnia. Azonban a dölyfös úrfi gyakran megbántotta testileg-lelkileg Szilvesztert. Az egyetlen dolog, amely maradásra bírta, hogy "ura" óráin ő is tanulhatott. Tizenhat éves korára viszont elhatározta, hogy búcsút int ennek a háznak, mert a megaláztatást nem bírta tovább viselni. Búcsúajándékként az öregúr egy évi jövedelmét adta az ügyes, szorgalmas fiúnak.</p> <p><b>X. ének:</b> Szilveszter elhagyta a várost, és kiért a szabadba. S ekkor, a természetet meglátva döbbent rá, hogy Isten milyen hatalmas és jóságos.</p> <p><b>XI. ének</b>: A kapott pénzből beiskoláztatta magát, és tanult tovább. A Világtörténetet olvasva rájött élete céljára: a szabadságért kell küzdenie, akár élete árán is.</p> <p><b>XII. ének</b>: Éppen ezért, elvégezve az iskolát, nem valamely nagyúr szolgálatába állt, hanem elment egy kis faluba jegyzőnek, ott prédikált a szegényeknek, akik nagyon megszerették. Két helyen nem nézték csak jó szemmel: a kastélyban és a paplakban. Pontosabban előbbi helyen csak egyvalaki szimpatizált vele: a kastély kisasszonya, akinek egyszer el is mondta élete történetét.</p> <p><b>XIII. ének: </b>Egyszer azonban a pap a templomban Szilveszter ellen lázító beszédet mondott, minek hatására a falubeliek elűzték otthonukból. A kastély kisasszonyától, aki időközben beleszeretett, egy jegygyűrűt kapott ajándékba. Újból a fővárosba utazott, s kibérelt egy kis padlásszobát. Azonban a lány titokban követte, s ő ezek után megosztotta vele szegény életét.</p> <p><b>XIV. ének</b>: Így éltek boldogan az Isten előtt kötött házasságban, amíg Szilveszterben újból fel nem buzogott a tettvágy. Könyvet írt, melyet elvitt a nyomdába, de azt a cenzúrára hivatkozva nem nyomtathatták ki. Végül, hogy valamiből megéljenek, másolásra adta a fejét. Az évek teltek, a kis család pedig három-, majd négyfősre gyarapodott. Ezzel el is érkeztünk újból a jelenbe, ahol otthagytuk a gyermekeivel alvó édesanyát és az időközben lefekvő édesapjukat, Szilvesztert.</p> <p><b>XV. ének</b>: Másnap szörnyű tragédiára ébred a család: a csecsemő az éjszaka éhen halt. Édesanyja keservesen siratja. Szilveszter nagy nehezen elhatározza, hogy eladja utolsó értékét, a feleségétől kapott jegygyűrűt, hogy illően eltemettethesse halott gyermekét.</p> <p><b>XVI. ének</b>: Szilveszter ezek után sem adja fel életelvét, s kutakodása sikerrel jár: talál egy titkos nyomdát, ahol kinyomtathatja művét. Az emberek pillanatok alatt elkapkodják, azonban a törvény szigorú (és igazságtalan): a könyv lázító szerzőjét el kell fogni. Szilvesztert úgy hurcolják el a pribékek, hogy már nem is találkozhat utoljára szeretett feleségével és fiával.</p> <p><b>XVII. ének: </b>Álmából-ájulásából felébredve egy börtönben találja magát. Nagyon elszomorodik, azonban nem magát, hanem szeretteit sajnálja. Egyszer rabságában megjelenik neki felesége szelleme, aki tudatja vele, hogy ő már elhagyta ezt a világot. A megviselt Szilveszter tébolyultan esik össze.</p> <p><b>XVIII. ének</b>: Tíz év raboskodás után, egyszercsak isteni jel érkezik, egy veréb száll az idős Szilveszter börtönének ablakára. A madárka valóban jó hírt hoz, ugyanis Szilvesztert még aznap szabadon engedik.</p> <p><b>XIX. ének</b>: Szabadulása után Szilveszter felkeresi régi otthonát, ahol a szomszédok tudatják vele, hogy elfogása után feleségének a felőle érkező híreket hallva megszakadt a szíve, s szörnyethalt. Az agg felkeresi a temetőt, de nem találja a számára oly' drága keresztet. Szörnyű tervet forral: merényletre készül. Mikor a király a város utcáin felvonul, ő fegyvert fog rá, és lő, de az uralkodót nem éri golyó. Szilvesztert elfogják, s még aznap hóhér vágja le a fejét. Testét az akasztófa mellé temetik el.</p> <p><b>XX. ének</b>: Telik az idő, új generációk nőnek fel immár, akik lerázzák magukról a rabláncot, és hálásan, tisztelettel néznek fel a régi idők Szilvesztereire, akik teste jelöletlenül fekszik a bitófa mellett...</p> <h3>Keletkezésének a története: </h3> <p>- <b>Petőfi már 1848 januárjától forradalmi lázban égett</b>, hiszen korábbi látomásainak megvalósulását látta az európai felkelésekben. Azonban túl hevesen támadta a királyt és a kormányt, ezért korábbi népszerűségét elvesztette, <b>1848 júniusi szabadszállási képviselőválasztás is kudarccal végződött. </b></p> <p>- Bár nem adja fel korábbi liberális- romantikus népfelség elvét, <b>csalódásai megváltoztatják politikai életszemléletét.</b> A fájó tapasztalatból született meg az <b>Apostol című romantikus elbeszélő költeménye</b>, mely tükrözi ezt a megváltozott szemléletet. </p> <p>- Ez a megváltozott életszemlélet a műben a <b>szőlőszem hasonlattal </b>jelenik meg. </p> <p align="center"><i>„A szőlőszem kicsiny gyümölcs, <br />Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. <br />A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs, <br />S ha a kis szőlőszemnek egy nyár <br />Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, <br />Amíg megérik? ez belékerűl <br />Évezredek vagy tán évmiljomokba, <br />De bizonyára meg fog érni egykor, <br />És azután az emberek belőle <br />Világvégéig lakomázni fognak. <br />A szőlő a napsugaraktul érik; <br />Mig édes lett, hány napsugár <br />Lehelte rája élte melegét, <br />Hány százezer, hány miljom napsugár?... <br />A földet is sugárok érlelik, de <br />Ezek nem nap sugárai, hanem <br />Az embereknek lelkei. <br />Miden nagy lélek egy ilyen sugár, de <br />Csak a nagy lélek, s ez ritkán terem; <br />Hogyan kivánhatnók tehát, hogy <br />A föld hamar megérjék?... <br />Érzem, hogy én is egy sugár vagyok, <br />Amely segíti a földet megérni.”</i></p> <p>- <b>Szilveszter életének az ad hitet</b>, hogy ő is egy ilyen sugár lehet, a költő apostolnak nem a népet kell vezetnie, hanem a nép helyett kell cselekednie. <b>A Néptömegek forradalmi tettét kénytelen magára vállalnia.</b></p> <p>- A kiábrándulás okozta közvetlenül az Apostol megírását, ezért nagyon <b>sok hasonlóságot találunk a főszereplő Szilveszter és Petőfi között. </b></p> <p>o Ugyanakkor van a születésnapjuk</p> <p>o Felesége és gyermeke áldozatai az ő életének</p> <p>o Király és egyház ellenes nézetek, kiadja az ilyen jellegű verseit</p> <p>o Emiatt a nép elítéli</p> <p>o Szilveszter felesége, elhagyta a szülői házat, akárcsak Szendrey Júlia. </p> <p>o A jellemük nagyon hasonló</p> <p>- Szilveszter romantikus koldus („koldusbot és függetlenség”)</p> <p>- <u>Előzményei</u>: Shelly -Rosalind és Helen, Dickens: Twist Olivér, Eötvös: A karthausi</p> <h3>Elemzése:</h3> <p>- <b>Műfaj</b>: <u>elbe</u><u>szélő költemény</u>, gazdag hangvétellel. Az epikum a meghatározó a gyermek- és ifjúkor rajzában, a líraiság jellemzi a szerelemábrázolást és a tájfestést, a drámaiság uralkodik az események egyes fordulataiban, a gondolatiságban.</p> <p>- <b>Cím: </b>Apostol, valamely eszmének, ügynek lelkes hirdetője. A cím megnevező, a főszereplőre, szilveszterre utal. </p> <p>- <b>In medias ressel</b> kezd, egy <b>padlásszoba nyomorába</b> csöppen bele az olvasó. Férj, feleség, gyermek éhezése jelenik meg. Szilveszter egyoldalúan ábrázol romantikus hős, aki szentül hisz Isteni eredetű küldetésében. <b>1-4 ének</b> erről szól. <b>Istent </b>kéri, hogy <b>segítsen neki felszabadítani az emberiséget. </b></p> <p>- <b>5-14 ének: <u>Szilveszter életútja</u></b>, amely szintén nagyon hasonlít Petőfiére, (születésük időpontja, a falu népének irigysége, elűzése, másolásból tartja fent magát). </p> <p>o Szilveszter <b>születési körülményeit, nyomorúságos gyermekkorát, és felnőtté válását részletezi. </b></p> <p>o <b>Romantikus túlzások</b> találhatóak („Lopott, koldult, szolgált…”) a részletgazdag leírásokban. </p> <p>o <b>16 évesen</b> tudatára ébred, <b>fellázad</b>, és otthagyja eddigi megalázó munkahelyét. Eletében először meleg támogatást kap egykori gazdájának oktatójától</p> <p>o Petőfi régebben úgy ítélte meg, hogy a világot, hogy annak története vérfolyam, mely a vértengerben fog véget érni. <b>Szilveszter ezzel ellentétben a világ jólét kulcsát önzetlen emberek önfeláldozásában látja.</b> Ez jelenik meg a <b><u>Szőlőszem</u></b> hasonlatban. Szilveszter életének értelme, hogy ő is ezek közé az emberek közé tartozik. </p> <p>o Átértékelődik a szerepe: a nép helyett kell cselekednie. </p> <p>- <b>14-19 ének<u>: Szilveszter története a jelenben</u></b></p> <p>o Egy falu <b>közjegyzőjének</b> kérik fel, ott rendkívüli népszerűségre tett szert, ám ez a falu nagybirtokosának, és a plébánosnak nem tetszett, és feltüzelve a népet<b>, elkergetik</b> Szilvesztert a faluból. </p> <p>o Azonban megismerkedik a nagyúr lányával, aki otthagyja érte a szülői házat.</p> <p>o Ekkor változik meg Szilveszter életszemlélete, rájön, hogy <b>a nép még nem érett,</b> nem tehet róla, hogy ilyen, s mivel ő ellenben az, ezért duplán fog küzdeni érte. </p> <p>o A feleségével sokáig csak tengődtek, másolásból éltek meg, <b>Szilveszter könyvet írt király és egyház tagadó eszméiről,</b> közben született egy fia is. A könyvet kiadatta egy titkos nyomdában, ezrével terjedt a könyv, ám a király betiltatta. </p> <p>o <b>Elfogják</b>, elszakad a családjától, soha többé nem látja őket, és <b>tíz évet a börtönben kell töltenie. </b></p> <p>o Mikor kiszabadult, megtudja, hogy családja széthullott, felesége meghalt. Ezután kiábrándul a világból, mert látja, hogy még rosszabb hely lett, mint előtte volt. Radikális lépésre szánja el magát, <b>merényletet tervez a király ellen</b>. Nem sikerül megvalósítania, a tömeg is ellene van, majd <b>lefejezik.</b></p> <p>- Az Apostol <b>témáját tekintve epikus alkotás lenne</b>, de inkább lírai elemek az uralkodóak benne</p> <p>- <b>Hangnemében </b>romantikus, szentimentális, és ironikus hangnemek keverednek. </p> <p>- <b>Nyelvezetében</b> a romantikus mellett sok realista jegye. </p> <p>- <b>Időmértékes verselésű</b>, rímtelen, változatos hosszúságú jambikus sorok váltogatják egymást.</p> <p>- Gyakori soráthajlás, és metafora</p> <p>- <b>Műfaj, szerkezet:</b> Romantikus elbeszélő költemény</p> <p>o Számozott jelenetekre van osztva</p> <p>o Belső monológok, érzelmek ráhatások</p> <p>o Narráció E/3 – elfogult, ironikus a külvilághoz, patetikus magához szólva</p> <p>o A lírai részek a jelentősebbek, a cselekmény maga nagyon rövid</p> <p>o Visszaemlékezésekből épül fel.</p> <p>- <b>A főhős jelleme:</b></p> <p>o Szilveszter kitett gyerek, nevét a megtalálása napjáról kapta. Az óév végén az újév kezdetén született ez szimbolikus jelentésű. </p> <p>o Az eszmények világában él, nem a valóságban. </p> <p>o Kiforrt személyiség, nem változik a mű folyamán. Örök összeütközésben áll a környezetével.</p> <p>o Az emberiség ügyéért harcol, de nincsen tisztában a lehetőségeivel, eszközeivel. Folyton kudarcok érik, de ő egyre jobban ragaszkodik eszményéhez, egyre távolabb kerül a néptől. </p> <p>o A jellem nem változik, de az eszközei egyre durvábban. </p> <p>o Már nem a népért cselekszik, hanem a nép helyett, és ha a nép ellene fordul akkor annál jobban küzd. </p> <p>o Igazi szentimentális hős. </p> <p><b>Az apostol Petőfi politikai, társadalmi, szociális nézeteinek összefoglalója</b>. A főszereplő alakjában az <b>eszményi forradalmárt és a forradalmársorsot rajzolja meg</b>. Szilvesztert, mivel típust akart ábrázolni, önarcképi, irodalmi, történeti vonásokkal, rájátszásokkal rajzolta meg. <b>Önarcképi elem</b> a névadás (Szilveszter – XII. 31.), a szerelem alakulása, az író-szerep, a néphez fűződő viszony és megcsalattatás. Táncsics alakjára ismerhetünk a titkos nyomda, a börtön motívumában, a hitvesi hűségben.</p> <p><b>A befejezés</b> azzal zárja a költeményt, hogy a késő századok szabad nemzedékei megemlékeznek majd azokról a szentekről, akik szolgaságban is szabadok voltak.</p> <p>„<i>Vénült, kihalt a szolganemzedék, <br />Uj nemzedék jött, mely apáit <br />Arcpirulással emlité s azoknál <br />Jobb akart lenni és az is lett, <br />Mert csak akarni kell!... <br />Fölkelt az új hős nemzedék, <br />S mit örökségben hagytak rá apái, <br />Leverte rabbilincseit, <br />S kezéről, akik ezt szerezték, <br />Azoknak sírhalmára dobta, <br />Hogy a csörgésre fölriadjanak, s ott <br />A földben is szégyeljék magokat!... <br />S megemlékeztek a győzelmesek <br />Ama szentekrül és nagyokrul, akik <br />A szolgaságban szabadok valának, <br />És hirdették az ígét, <br />S díjok halál lett, <br />Csúfos halál!... <br />Megemlékeztek a győzők ezekről, <br />S a diadalnak örömébe szőtték <br />Szent neveiket koszorú gyanánt, <br />S elvitték volna őket a <br />Dicsőség templomába, <br />De hol keressék, hol lelik meg őket? <br />Rég elhamvadtak a bitófa mellett!” </i></p> <p>Pest, 1848. június-szeptember</p> <p>További forrás:</p> <ul> <li> <a title="http://www.literatura.hu/irok/romantik/petofi.htm" href="http://www.literatura.hu/irok/romantik/petofi.htm">http://www.literatura.hu/irok/romantik/petofi.htm</a></li> <li><a href="http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184806.htm#76" target="_blank">Az apostol</a></li> <li><a href="http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/palyan.htm" target="_blank">Elemzés</a></li> </ul> Minhttp://www.blogger.com/profile/13958867971175210117noreply@blogger.com6