2008. június 15., vasárnap

I. tétel

Petőfi Sándor: Az apostol

Értelmező elemzése, romantikus viszonya a társadalomhoz

Történet:

I ének: A városban sötét van már, csak egy kis padlásszobában világít még a gyertya. A szegényes berendezésű lakban egy anya szoptatja gyermekét, nagyobbik fia alszik, apjuk pedig az asztalnál ülve gondolkozik.

II. ének: Kiderül, a kisfiú nem is alszik, mert lefekvés előtt még enni szeretne. Apja végül odaadja neki utolsó darab kenyerüket, melyet felfalva végre álomra szenderül időközben elbóbiskoló édesanyjával és testvérével együtt.

III. ének: A férfi félálomban Isten színe elé járul, s előtárja gondolatait: minden bűn okozója a rabszolgaság, mikor ember uralkodik emberen. Ő kész ez ellen fizetség reménye nélkül is harcolni, ehhez kér csak erőt Istentől.

IV. ének: Vajon ki lehet ez a férfi, ez a "szent apostol", aki embertársai boldogságát előbbre tartja saját igényeinél? A következő 10 rész erre ad választ:

V. ének: Réges-régen egy asszony valamilyen okból meg akart válni csecsemőjétől, s még születése napján egy bérkocsiba helyezte. A kocsis azonban nem örült az ajándéknak, s kitette a csöppséget egy kocsma bejárata elé. Ott egy részeg tolvaj talált rá, aki hazavitte, s elhatározta, hogy szomszédasszonyával jó pénzért felnevelteti.

VI. ének: Másnap a rabló újból átment az asszonyhoz, aki elmondta, hogy a gyermek fiú. Elhatározták, hogy megkeresztelik, s mivel Szilveszter napján találtak rá, a keresztségben a Szilveszter nevet kapta.

VII. ének: A gyermek nőtt, s négyéves korára kitűnő kis tolvaj vált belőle. Ekkor azonban nevelőapját, az öreg tolvajt felakasztották, s keresztanyja elzavarta hazulról, hiszen neveléséért már nem remélhetett több pénzt. Az utcán bolyongva egy vénasszony talált rá, aki hazavitte magával, s szállást adott neki. Feladata az lett, hogy a kissé elhízott öregasszony helyett kellett ezekután koldulnia.

VIII. ének: Hatéves koráig teltek így napjai, közben jól megbarátkozott a vénasszony kutyájával. Azonban egy nap, mikor egy öregúr megkérdezte, ki ő, nem bírt tovább hazudni, s elmondta az igazságot. Legújabb pártfogója pedig elvitte magával a házába.

IX. ének: Új otthonában a nagyságos úr fiát kellett követnie és szolgálnia. Azonban a dölyfös úrfi gyakran megbántotta testileg-lelkileg Szilvesztert. Az egyetlen dolog, amely maradásra bírta, hogy "ura" óráin ő is tanulhatott. Tizenhat éves korára viszont elhatározta, hogy búcsút int ennek a háznak, mert a megaláztatást nem bírta tovább viselni. Búcsúajándékként az öregúr egy évi jövedelmét adta az ügyes, szorgalmas fiúnak.

X. ének: Szilveszter elhagyta a várost, és kiért a szabadba. S ekkor, a természetet meglátva döbbent rá, hogy Isten milyen hatalmas és jóságos.

XI. ének: A kapott pénzből beiskoláztatta magát, és tanult tovább. A Világtörténetet olvasva rájött élete céljára: a szabadságért kell küzdenie, akár élete árán is.

XII. ének: Éppen ezért, elvégezve az iskolát, nem valamely nagyúr szolgálatába állt, hanem elment egy kis faluba jegyzőnek, ott prédikált a szegényeknek, akik nagyon megszerették. Két helyen nem nézték csak jó szemmel: a kastélyban és a paplakban. Pontosabban előbbi helyen csak egyvalaki szimpatizált vele: a kastély kisasszonya, akinek egyszer el is mondta élete történetét.

XIII. ének: Egyszer azonban a pap a templomban Szilveszter ellen lázító beszédet mondott, minek hatására a falubeliek elűzték otthonukból. A kastély kisasszonyától, aki időközben beleszeretett, egy jegygyűrűt kapott ajándékba. Újból a fővárosba utazott, s kibérelt egy kis padlásszobát. Azonban a lány titokban követte, s ő ezek után megosztotta vele szegény életét.

XIV. ének: Így éltek boldogan az Isten előtt kötött házasságban, amíg Szilveszterben újból fel nem buzogott a tettvágy. Könyvet írt, melyet elvitt a nyomdába, de azt a cenzúrára hivatkozva nem nyomtathatták ki. Végül, hogy valamiből megéljenek, másolásra adta a fejét. Az évek teltek, a kis család pedig három-, majd négyfősre gyarapodott. Ezzel el is érkeztünk újból a jelenbe, ahol otthagytuk a gyermekeivel alvó édesanyát és az időközben lefekvő édesapjukat, Szilvesztert.

XV. ének: Másnap szörnyű tragédiára ébred a család: a csecsemő az éjszaka éhen halt. Édesanyja keservesen siratja. Szilveszter nagy nehezen elhatározza, hogy eladja utolsó értékét, a feleségétől kapott jegygyűrűt, hogy illően eltemettethesse halott gyermekét.

XVI. ének: Szilveszter ezek után sem adja fel életelvét, s kutakodása sikerrel jár: talál egy titkos nyomdát, ahol kinyomtathatja művét. Az emberek pillanatok alatt elkapkodják, azonban a törvény szigorú (és igazságtalan): a könyv lázító szerzőjét el kell fogni. Szilvesztert úgy hurcolják el a pribékek, hogy már nem is találkozhat utoljára szeretett feleségével és fiával.

XVII. ének: Álmából-ájulásából felébredve egy börtönben találja magát. Nagyon elszomorodik, azonban nem magát, hanem szeretteit sajnálja. Egyszer rabságában megjelenik neki felesége szelleme, aki tudatja vele, hogy ő már elhagyta ezt a világot. A megviselt Szilveszter tébolyultan esik össze.

XVIII. ének: Tíz év raboskodás után, egyszercsak isteni jel érkezik, egy veréb száll az idős Szilveszter börtönének ablakára. A madárka valóban jó hírt hoz, ugyanis Szilvesztert még aznap szabadon engedik.

XIX. ének: Szabadulása után Szilveszter felkeresi régi otthonát, ahol a szomszédok tudatják vele, hogy elfogása után feleségének a felőle érkező híreket hallva megszakadt a szíve, s szörnyethalt. Az agg felkeresi a temetőt, de nem találja a számára oly' drága keresztet. Szörnyű tervet forral: merényletre készül. Mikor a király a város utcáin felvonul, ő fegyvert fog rá, és lő, de az uralkodót nem éri golyó. Szilvesztert elfogják, s még aznap hóhér vágja le a fejét. Testét az akasztófa mellé temetik el.

XX. ének: Telik az idő, új generációk nőnek fel immár, akik lerázzák magukról a rabláncot, és hálásan, tisztelettel néznek fel a régi idők Szilvesztereire, akik teste jelöletlenül fekszik a bitófa mellett...

Keletkezésének a története:

- Petőfi már 1848 januárjától forradalmi lázban égett, hiszen korábbi látomásainak megvalósulását látta az európai felkelésekben. Azonban túl hevesen támadta a királyt és a kormányt, ezért korábbi népszerűségét elvesztette, 1848 júniusi szabadszállási képviselőválasztás is kudarccal végződött.

- Bár nem adja fel korábbi liberális- romantikus népfelség elvét, csalódásai megváltoztatják politikai életszemléletét. A fájó tapasztalatból született meg az Apostol című romantikus elbeszélő költeménye, mely tükrözi ezt a megváltozott szemléletet.

- Ez a megváltozott életszemlélet a műben a szőlőszem hasonlattal jelenik meg.

„A szőlőszem kicsiny gyümölcs,
Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs,
S ha a kis szőlőszemnek egy nyár
Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek,
Amíg megérik? ez belékerűl
Évezredek vagy tán évmiljomokba,
De bizonyára meg fog érni egykor,
És azután az emberek belőle
Világvégéig lakomázni fognak.
A szőlő a napsugaraktul érik;
Mig édes lett, hány napsugár
Lehelte rája élte melegét,
Hány százezer, hány miljom napsugár?...
A földet is sugárok érlelik, de
Ezek nem nap sugárai, hanem
Az embereknek lelkei.
Miden nagy lélek egy ilyen sugár, de
Csak a nagy lélek, s ez ritkán terem;
Hogyan kivánhatnók tehát, hogy
A föld hamar megérjék?...
Érzem, hogy én is egy sugár vagyok,
Amely segíti a földet megérni.”

- Szilveszter életének az ad hitet, hogy ő is egy ilyen sugár lehet, a költő apostolnak nem a népet kell vezetnie, hanem a nép helyett kell cselekednie. A Néptömegek forradalmi tettét kénytelen magára vállalnia.

- A kiábrándulás okozta közvetlenül az Apostol megírását, ezért nagyon sok hasonlóságot találunk a főszereplő Szilveszter és Petőfi között.

o Ugyanakkor van a születésnapjuk

o Felesége és gyermeke áldozatai az ő életének

o Király és egyház ellenes nézetek, kiadja az ilyen jellegű verseit

o Emiatt a nép elítéli

o Szilveszter felesége, elhagyta a szülői házat, akárcsak Szendrey Júlia.

o A jellemük nagyon hasonló

- Szilveszter romantikus koldus („koldusbot és függetlenség”)

- Előzményei: Shelly -Rosalind és Helen, Dickens: Twist Olivér, Eötvös: A karthausi

Elemzése:

- Műfaj: elbeszélő költemény, gazdag hangvétellel. Az epikum a meghatározó a gyermek- és ifjúkor rajzában, a líraiság jellemzi a szerelemábrázolást és a tájfestést, a drámaiság uralkodik az események egyes fordulataiban, a gondolatiságban.

- Cím: Apostol, valamely eszmének, ügynek lelkes hirdetője. A cím megnevező, a főszereplőre, szilveszterre utal.

- In medias ressel kezd, egy padlásszoba nyomorába csöppen bele az olvasó. Férj, feleség, gyermek éhezése jelenik meg. Szilveszter egyoldalúan ábrázol romantikus hős, aki szentül hisz Isteni eredetű küldetésében. 1-4 ének erről szól. Istent kéri, hogy segítsen neki felszabadítani az emberiséget.

- 5-14 ének: Szilveszter életútja, amely szintén nagyon hasonlít Petőfiére, (születésük időpontja, a falu népének irigysége, elűzése, másolásból tartja fent magát).

o Szilveszter születési körülményeit, nyomorúságos gyermekkorát, és felnőtté válását részletezi.

o Romantikus túlzások találhatóak („Lopott, koldult, szolgált…”) a részletgazdag leírásokban.

o 16 évesen tudatára ébred, fellázad, és otthagyja eddigi megalázó munkahelyét. Eletében először meleg támogatást kap egykori gazdájának oktatójától

o Petőfi régebben úgy ítélte meg, hogy a világot, hogy annak története vérfolyam, mely a vértengerben fog véget érni. Szilveszter ezzel ellentétben a világ jólét kulcsát önzetlen emberek önfeláldozásában látja. Ez jelenik meg a Szőlőszem hasonlatban. Szilveszter életének értelme, hogy ő is ezek közé az emberek közé tartozik.

o Átértékelődik a szerepe: a nép helyett kell cselekednie.

- 14-19 ének: Szilveszter története a jelenben

o Egy falu közjegyzőjének kérik fel, ott rendkívüli népszerűségre tett szert, ám ez a falu nagybirtokosának, és a plébánosnak nem tetszett, és feltüzelve a népet, elkergetik Szilvesztert a faluból.

o Azonban megismerkedik a nagyúr lányával, aki otthagyja érte a szülői házat.

o Ekkor változik meg Szilveszter életszemlélete, rájön, hogy a nép még nem érett, nem tehet róla, hogy ilyen, s mivel ő ellenben az, ezért duplán fog küzdeni érte.

o A feleségével sokáig csak tengődtek, másolásból éltek meg, Szilveszter könyvet írt király és egyház tagadó eszméiről, közben született egy fia is. A könyvet kiadatta egy titkos nyomdában, ezrével terjedt a könyv, ám a király betiltatta.

o Elfogják, elszakad a családjától, soha többé nem látja őket, és tíz évet a börtönben kell töltenie.

o Mikor kiszabadult, megtudja, hogy családja széthullott, felesége meghalt. Ezután kiábrándul a világból, mert látja, hogy még rosszabb hely lett, mint előtte volt. Radikális lépésre szánja el magát, merényletet tervez a király ellen. Nem sikerül megvalósítania, a tömeg is ellene van, majd lefejezik.

- Az Apostol témáját tekintve epikus alkotás lenne, de inkább lírai elemek az uralkodóak benne

- Hangnemében romantikus, szentimentális, és ironikus hangnemek keverednek.

- Nyelvezetében a romantikus mellett sok realista jegye.

- Időmértékes verselésű, rímtelen, változatos hosszúságú jambikus sorok váltogatják egymást.

- Gyakori soráthajlás, és metafora

- Műfaj, szerkezet: Romantikus elbeszélő költemény

o Számozott jelenetekre van osztva

o Belső monológok, érzelmek ráhatások

o Narráció E/3 – elfogult, ironikus a külvilághoz, patetikus magához szólva

o A lírai részek a jelentősebbek, a cselekmény maga nagyon rövid

o Visszaemlékezésekből épül fel.

- A főhős jelleme:

o Szilveszter kitett gyerek, nevét a megtalálása napjáról kapta. Az óév végén az újév kezdetén született ez szimbolikus jelentésű.

o Az eszmények világában él, nem a valóságban.

o Kiforrt személyiség, nem változik a mű folyamán. Örök összeütközésben áll a környezetével.

o Az emberiség ügyéért harcol, de nincsen tisztában a lehetőségeivel, eszközeivel. Folyton kudarcok érik, de ő egyre jobban ragaszkodik eszményéhez, egyre távolabb kerül a néptől.

o A jellem nem változik, de az eszközei egyre durvábban.

o Már nem a népért cselekszik, hanem a nép helyett, és ha a nép ellene fordul akkor annál jobban küzd.

o Igazi szentimentális hős.

Az apostol Petőfi politikai, társadalmi, szociális nézeteinek összefoglalója. A főszereplő alakjában az eszményi forradalmárt és a forradalmársorsot rajzolja meg. Szilvesztert, mivel típust akart ábrázolni, önarcképi, irodalmi, történeti vonásokkal, rájátszásokkal rajzolta meg. Önarcképi elem a névadás (Szilveszter – XII. 31.), a szerelem alakulása, az író-szerep, a néphez fűződő viszony és megcsalattatás. Táncsics alakjára ismerhetünk a titkos nyomda, a börtön motívumában, a hitvesi hűségben.

A befejezés azzal zárja a költeményt, hogy a késő századok szabad nemzedékei megemlékeznek majd azokról a szentekről, akik szolgaságban is szabadok voltak.

Vénült, kihalt a szolganemzedék,
Uj nemzedék jött, mely apáit
Arcpirulással emlité s azoknál
Jobb akart lenni és az is lett,
Mert csak akarni kell!...
Fölkelt az új hős nemzedék,
S mit örökségben hagytak rá apái,
Leverte rabbilincseit,
S kezéről, akik ezt szerezték,
Azoknak sírhalmára dobta,
Hogy a csörgésre fölriadjanak, s ott
A földben is szégyeljék magokat!...
S megemlékeztek a győzelmesek
Ama szentekrül és nagyokrul, akik
A szolgaságban szabadok valának,
És hirdették az ígét,
S díjok halál lett,
Csúfos halál!...
Megemlékeztek a győzők ezekről,
S a diadalnak örömébe szőtték
Szent neveiket koszorú gyanánt,
S elvitték volna őket a
Dicsőség templomába,
De hol keressék, hol lelik meg őket?
Rég elhamvadtak a bitófa mellett!”

Pest, 1848. június-szeptember

További forrás:

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kitűnő jegyzet, nagyon jól átlátható, használható, részletes, tökéletes munka! Bravo!

Névtelen írta...

Tényleg tökéletes elemzés:d
az irodalom tanárom lefött mikor elolvasta:D
köszönöm szépen:)

Névtelen írta...

Szuper,áttekinthető,minden lényeges dolog benne van!Szép munka!Köszönöm a segítséget,hasznát vettem!

Névtelen írta...

köszönöm én is! szóbelire jól fog jönni.

Névtelen írta...

de hogy milyen évben milyen hónapban és melyik nap írta az nincs itt! meg a szőlőszem hasonlat sem jó! a tanár mondta nekem! szóval ennyit erről....

eXTReMe Tracker