XIV. tétel

Kortárs szerző:Kányádi Sándor

Élete

1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye) Romániában. Székely földműves családba született, apja művelt, sokat olvasott volt. Édesanyja 1940-ben meghalt. Az elemit szülőfalujában végezte, majd a Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban. Fél évig járt a Színművészeti Főiskolára. A Bolyai Tudományos Egyetemen magyar-irodalom szakos tanárként végzett. 1960-tól a Napsugár című gyereklap munkatársa.

A határon túli magyar irodalom egyik legnagyobb képviselője. A trianoni béke után a költészetben a kisebbségi lét, (a beolvasztási politika, a hátrányos megkülönböztetések, kisebbség gyűlölet) lett a fő téma. Kányádi mind a kortárs, mind az egyetemes líra kiemelkedő egyénisége.

Költészetének összegző vonásai:

• képviseli a romániai magyarokat (nemzeti megmaradásnak a felelőssége)
• kisebbségi lét szenvedési (demográfiai fogyatkozás, szétszóródás, a falusi közösség megrendülése, a magyar kultúra gyengülése)
• hagyomány: népköltészeti indíttatás
• újítás: avantgarde ösztönzése: a népitől eljut a modernig, a daloktól a szabad verses lírai formáig

Sajátos műfajai:

• Hosszú énekek: avantgarde montázsvers hatására, epikus-lírai elemek: pl. Fától-fáig, Krónikás ének
• Körömversek: rövidek: pl. két körömre.
• Portré versek: pl. Apácai, Illyés Gyula, Arany János.

Modern versbeszéd:

• központozás hiánya
• vers tagolása az értelmi logika szerint
• intertextualitás
• kisbetűs írás, szétdarabolt nyelv

Körömversek:

- eredete: haikuk inspirálták: japán műfaj és versforma: kötött mora-számok, 3 soros (5-7-5)

• a magyar változatban a szótagszámra (szótag hosszától függetlenül)
• 5-7-5 szótag

- Sajátosságai:

• rövid, tömör
• Egyetlen kép, gondolat kitölt egy egész strófát
• Tájképi elemek melyek önmagukon túl mutatnak (szimbolikus)
  • o Pl. tó, fa, virág, madár, állat
• Titkos tudás bölcselet, jel, intés kifejezése
• Mai válsághangulatú világot írták le ezek a körömversek
• Magyarra Kosztolányi fordított haikukat, őt szólítja meg
• Körömvers= haiku

- Két körömre: Szent Mihály hava

hóharmat-verte
krizantémok - idén is
fekete lovon

kocogott velünk
a reménytelenségbe
szent mihály hava

• Krizantém- a kerti év végén, a télhez közeli, tipikus halottak napjai virág
• Hóharmat-verte/krizantém= élet és halál találkozása
• Fekete ló- segít a túlvilágra jutni
• Szent Mihály, a zsidó és keresztény vallás egyik arkangyala, a halottak védőszentje és szószólója
• Reménytelenség: az erdélyi magyarok sorsa
• Az őszhöz, a halálhoz tartozó motívumkörrel fejezi be

- Krónikás ének (1988)

Illyés Gyulának - odaátra

ég már a szekértábor is
remény sincs fölmentő seregre
a föld is ég
futja-e még
csonkán-bonkán elkeseredve
egy utolsó lesz-ami-leszre
csak hős ne légy
mert ebben
a hősietlen
korban hősnek lenni nem érdemes
és nem szabad
de meg se add magad

van aki már
kötélre vár
csüggedni is erőtlen
ég már a szekértábor is
istenem hová vetődtem
van aki sír
van aki szül
van aki hallgat
van aki jajgat

a zsoldosok az elmaradt
hópénzért kiabálnak
a tisztjeik
az átállás esélyeit
latolgatják suttyomban
szorosra húzzák a hevedert
s a tönkrevert
védők közt kilovagolnak
van aki sír
van aki hallgat
akik elmentek közülünk
nem voltak közülünk valók
mert ha közülünk valók lettek volna
nem mentek volna el
szétosztjuk az úr testét
utolsó kenyerünket
mindenki hallgat
ég már a szekértábor is
ég már a szekértábor is
a föld is ég
füstje a kék
egekben tova ködlik
potomság
a többit
megírja ha megírja más
zizegni kezd zizegni kezd
a hajdani
a majdani
kukoricás

• Ceausescu - diktatúra utolsó éveiben keletkezett a vers
• Reménytelenség de nem a feladás
• Cím: evokál(megidéz) Tinódi Lantos Sebestény, Ady: Krónikás ének(1918)
• Tartalmi elemek.
• Ajánlás odaátra: az anyaországnak
  • Vagy Illyés Gyulának, halott népnemzeti irányzat képviselőjének)
• Modernista elemek:
  • Nincsen központozás
  • Nincs kis és nagybetű
  • Szövegtagolás visszatérő
  • Felező nyolcas/kilences váltakoznak
  • Rövid 4-5-6 szótagos
• „ég már a szekértábor” jelentéskörei:
  • Végső küzdelem, Mohácsra utal
• Fölmetősereg- kádárkorszak, anyaország mozgolódik
• „hősnek lenni nem érdemes” – József Atillától
• „van aki sír,/ van aki szül” Arany János Walesi bárdok
• Utolsó vacsora: Úr testét szétosztják- biblia
• Tartalom:
  • Költői sors- egyéni sors megjelenítése
  • Nem buzdít feladásra, menekülésre
  • Megjelenik a kilátástalanság, cselekvésképtelenség

- Vörös villamos- kommunizmusról szól…