József Attila szerelmi költészete
A költőről:
1905 április 11-én született Budapesten. Apja József Áron elhagyja a családot, az egyedülálló anya, Pőcze Borbála nem tudja ellátni a gyerekeket, ezért nevelőszülőkhöz adja őket Öcsödre. Anyja halála után, nővére férje gondoskodik róla. 1923-ban Makón leérettségizik, majd Pesten és Bécsben tanul, de a tanulmányait nem fejezi be. Tanári pályáról eltanácsolták, így alkalmi munkával látja el magát Bécsben. Ekkor közel kerül az illegális kommunista mozgalomhoz, versein erős szocialista vonások érződnek. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.
A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Szerelmi költészete
A kései költészetének egyik fő témája volt a szerelem. Szinte minden formáját megjeleníti verseiben, a kamaszszerelemtől a felnőttszerelemig mindent. Leghíresebb szerelmes verse az Óda.
Első szerelme a makói kollégium igazgatójának a lánya volt, Gebe Márta, aki nem viszonozta érzéseit. Emiatt a költő öngyilkosságot kísérelt meg. Neki írta a Csókkérés tavasszal című versét. A műben a frissesség, a tiszta szerelem érzékelhető, a játékosság, dallamosság.
1927-ben Párizsból hazatérve ismerkedett meg Vágó Mártával, második szerelmével. Apja engedélyezte a kapcsolatot, a társadalmi különbségek ellenére. Az apa állást szerzett neki, azonban amikor Márta egy évet Londonban töltött, kapcsolatuk megszakadt. Hozzá írta a Ringató és a Klárisok című verseit.
A Klárisokban rendkívül gyászosan és őszintén írja le a szerelem kettős érzését. A vers a kapcsolatuk végén keletkezett.
- harmónia, diszharmónia egymásba játszása: szerelem-halál, szép-csúf
- névszókból áll, nominális stílus
- Általában geometriai forma, gömb jelenik meg benne
- Szépség ellenpontja a groteszk
- legtöbb elemző szerint a versben okolja a társadalmi különbséget a kapcsolat megszakadása miatt.
Szántó Judit: élettársi viszonyt folytattak, kommunista mozgalomban ismerkedtek meg
- igazi szerelem nem volt közöttük
- egyetlen verset írt hozzá: Judithoz: ez feltárja kapcsolatuk jellegét,
o ő gondoskodik róla, Judit az, aki dolgozik, és ellátja a költőt.
o Kapcsolatuk civakodó, szétesett, egyáltalán nem harmonikus
Dr. Szőlősi Henrikné Marton Mária
- 1933-ban ismerkedtek meg egy lillafüredi írókongresszuson
- Csak futó ismertség alapján, a szerelem nem teljesül be, csak a képzelet síkján történik meg minden.
- Szántó Judit erről értesülve öngyilkosságot próbál elkövetni
- Óda: - a leghíresebb szerelmes verse, maga a szerelem élménye a vers tágya, ez egy vallomás magáról a szerelemről.
- 1. jellegzetes versindítás: „Itt ülök…”
- erotikus töltetű tájélmény, emlékezésnek és eszmélkedésnek ad teret
- szürrealisztikus versek képalkotása: a természetből nő ki a nőalak
- 2-3. szerelmi vallomás
- merőben új hasonlatok a természettudományok tárgyköréből
- belső és külső végtelen szubjektív érzése vetül a szerelemre
- frázisszerűség kerülése, összetartozás kozmikus szintű ábrázolása
- 4. a nőalak anyagszerűen közel kerül
- a költő világokat átfogó figyelme az apró részletekre is kiterjed
- naturalizmus, belső tartalmak feltárása – nagy felháborodást vált ki
- 5. beteljesült szerelem víziója
- nyelvi korlátok („a lét dadog”) kifejezése után még erősebb szenvedély
- csúcspont a 2. versszak végén
- zárójelbe tett szakasz: öröm és ámulat extázisa + rettegés a szerelem elvesztésétől
- 6. mellékdal, a feszültségek feloldása
- nyugalom vágya, az otthon melegét sugárzó képek
§ a három „talán” bizonytalanságról, rejtett félelmekről árulkodik
Gyömrői Edit:
- kezelője, a szerelem viszonzatlan, ekkor születő versei egyre pontosabb képet mutathatnak súlyosbodó állapotáról.
- Nagyon fáj
o szerelmi kiszolgáltatottság, elállatiasodás
o a szerelem a testi szükséglet szintjére süllyed
o „Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell”
o a vers egyértelműen Gyömrői Editnek szól, noha semmilyen személyes utalás nem történik rá
o „...akadt nő, ki értette e szavakat, de mégis ellökött magától”
o nyolc fájdalmas felkiáltás – nem vesz senki tudomást belső kínlódásairól
o az áhított nő a „legutolsó menedéket” tagadja meg tőle
o hozzá írta még a Gyermekké tettél-t ez szerelmi vallomás, a beteg költő egyetlen támasza, illetve Aki szeretni gyáva vagy, ez pedig könyörgést tartalmaz
Kozmutza Flóra:
- 1937 elején ismerkedtek meg, a szerelem nem volt viszonzatlan, az egyik legboldogabb szerelmi kapcsolta volt
- Megismerkedésükkor, A. már gyakran küzdött a halál gondolatával
- Flórának írt versekben megszólal a vágyakozás, áhítat, de a beteljesedés nem.
- Flórának:
§ a halál és a boldog szerelem egyaránt vágyott érzés, mind a kettő üdvözítő lenne számára
§ Nem a szerelem áll a középpontban, hanem egy külső szemlélődés..
§ Verstani felépítése: arcaikus, számokkal elkülönített részekre van tagolva, részek ritmusa formája eltérő
- Flóra:
o 1. Hexameterek
o a klasszicista forma távolságtartást takar
o a hexameter kiválóan alkalmas a csendesen hullámzó érzelmek megjelenítésére
o tájélmény, rácsodálkozás Flórára, idilli hangulat
o utolsó sor dramatikus, a következő szakasz új hangnemét vetíti előre
o 2. Rejtelmek
o a Vágó Mártához írt szürrealisztikus dalokra emlékeztet
o könnyed dalformához illeszkedő tartalom: természeti elemek erotikus töltéssel
o 3. Már két milliárd
o az Óda 4. tételének vallomásából származó fizikai jellegű motívumrendszer (2. vsz.)
o megjelenik egy tisztább világ vágya: szerelem + rend (A város peremén)
o 4. Buzgóság
o megfiatalodás illúziója, ismét könnyedebb hangnem
o 5. Megméressél!
o Flóra alakja a világ különféle dimenzióiban, különböző vonatkozásaiban jelenik meg
o szerelem és szenvedés eszménye kifejtett metaforák segítségével (utalás Adyra)
o társadalomba való beilleszkedés vágya: „Ő az okmány...”
o végén himnikus felszólító mondatokkal emeli bibliai magasságokba a költeményt
Azonban a megváltást a Flóra szerelem sem hozza el, József Atilla 1937-ben öngyilkos lett.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése