Ha van még valamilyen tétel, ami még nincsen meg, és nagyon kéne, azt a megjegyzésben közöljétek velem, és megnézem, hogy mit tudok tenni. Olyan mondjatok, amire tényleg nagyon szükségetek van. Egyébként az összes tételhez tudom ajánlani a tankönyvet, mert középszintre pont jó nekünk. Ha kell nyelvtan tétel, akkor azt is mondjátok, hogy melyik, és felteszem, mert az összes megvan. Csak szóljatok.
Minden jót.
Karinthy Frigyes humora
(1887-1938)
1887-ben született Budapesten, értelmiségi szülők gyermekeként. Különböző iskolákban végezte tanulmányit, váltakozva volt jó és rossz tanuló. Azt nem tudjuk, hogy beiratkozott volna egyetemre, de azt tudjuk, hogy látogatta a Műegyetem előadásait, természetes ismereteket szerzett (fizika, matek), magyart és történelmet is hallgatott.
Életének első csapása, édesanyja korai halála volt. 1906-ban helyezkedett el az újságíróként, ebben az évben ismerkedett meg Kosztolányival, Csáth Gézával. Csáth Géza ismertette meg a freudizmus elméletével. 1907-1908-tól kezdve jelentek meg írásai egyre több lapban: humoreszkek, novellák, paródiák, és elvétve néhány vers. 1912-ben megjelent a számára nagy sikert hozó Így írtok ti című humoros- szatirikus antológia. Ebben az évben kezdődött szerelme Judik Etellel, aki következő évben feleségül vett.
Életének második nagy csapása 1918-ban érte, a felesége spanyolnáthában meghalt. Meghitt szerelmes házasság volt az övék, a későbbiekben megismert Böhm Arankával soha nem alakul tki olyan bensőséges viszony.
1936-ban jelentkeztek nála súlyos betegségének első tünetei, az orvosok agytumort állapítottak meg nála, volt egy agyműtéte is( ebből született az Utazás a koponyám körül). Betegsége ellenére megőrizte régi jó kedvét, azonban 1938 augusztusában siófokon hirtelen meghalt, egy rosszullét folyamán.
Karinthy Frigyes egyedülálló jelenség a magyar irodalomban. A szatíra és a humor legnagyobb mestere. A nyugat első nemzedékékhez tartozott.
Megjelenő fontosabb kötetei:
Kedvelte a különböző bizarr játékokat a szavakkal:
Az így írtok te első parodizált darabját 1908-ban a Fidibusz c. élclap közölte. 1912-ben megjelent maga a a kötet is: a kötet felépítése a következő:
Később az újabb kiadásokban kiegészülnek. A kötet miatt kerül a Nyugat élvonalába.
A kötetben használt műfajok:
Magát a kötetet Karinthy irodalmi karikatúrának hívja (= a legfontosabb stílusjegyek eltorzítva jelennek meg)
Az így irtok ti néhány versének elemzése:
Szabolcska Mihály:Egyszerűség
Ady Endre. Moslék ország
Kosztolányi Dezső: Szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései
Célja az Így írtok ti-nek:
- mulattatni akar, semmiképpen sem megbántani
Ezzel népszerűsítette a költőket, illetve felhívta a modorosságukra a figyelmüket
Olvasd el a tankönyvben a Tanár úr kéremet.
Bár Karinthy, mint legnagyobb humorista költőnk vonult be az irodalomba, mindig sajnálta, hogy beskatulyázták, és a filozofikus költőként nem tudott kibontakozni.
Radnóti Miklós eclogái
1909-1944
Budapesten született egy asszimilálódott zsidó család gyermekeként. Születésekor Édesanyja és ikertestvére meghalt. Ez később a költészetére is rányomta a bélyegét. A Numerus Clausus miatt kénytelen volt Párizsban egyetemre járni, Kaffka Margitból írta a doktori disszertációját. Még gyermekként ismerte meg Gyarmati Fannit, aki végigkísérte a költő életét, és mindvégig a boldog és biztonságot nyújtó szerelmet adta neki. 1937-ben felkérték Vergilius IX eclogájának fordítására a Vergilius program keretében. 1940-ben hívták be először munkaszolgálatra, 1944-ben utoljára. Ekkor a szerbiai Bor bányavárosba vitték, ahonnan a Lager Heidenauba került. Az oroszok előrenyomulásakor a németek két részre osztották a tábort. Radnóti abba a csoportba került, amelyről az a hír terjedt, hogy mindenkit megölnek benne, a költő barátai segítségével átkerült a másik táborba. Ekkor kezdődött a költő útja a halálba, ugyanis az első csoportot néhány nap múlva szerb partizánok felszabadították. A második csoport erőltetett menetben elindították hazafelé, de a megpróbáltatások miatt Radnóti szervezete legyengült, és végül valószínűleg 1944. november 9-én agyonlőtték Abda határában.
Később exhumálták, és megtalálták nála a Bori noteszt, amiben legutolsó versei is találhatóak. Például a halála előtt pár nappal keletkezett, és kísértetiesen leírja a saját halálának körülményeit.
Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. –
Der springt noch auf,* - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.Szentkirályszabadja, 1944. október 31.
*Ez még felugrik!
Valószínűleg ez a költő legutolsó verse.
Radnóti Miklós a modern magyar irodalom egyik legnagyobb költője. A magyar irodalomban szinte egyedülálló módón jelenik meg Radnóti boldog hitvesi szerelmes versei. Kötetei, melyben eclogák jelentek meg: Meredek út(1938), mely egy metaforikus cím, a társadalmi lejtőre utal, és a Tajtékos ég, amely már mint postumus kötetként jelent meg 1946-ban, amikor még nem is tudtak a költő halálról, reménykedtek, hogy hazatér.
Az eclogák megírására az 1937-es Vergilius program motiválta, amikor megismerkedett Vergilius költészetével. A program célja az volt, hogy lefordítsák magyarra Vergilius eclogáit, a megjelenő kötetben 10 Vergiliusi ecloga volt, mely mellett az eredeti vers is megtalálható, ezzel jelezve, hogy a magyar irodalom nincsen lemaradva.
Az ecloga Theokritosz görög költőtől származik.
Ezt vette át Vergilius római költő némi változtatással.
Radnóti a Vergiliusi hagyományt vette át, általában megtartott a hexamateres formát, három ecloga párbeszédes a többi monológ, belső monológ. Szereplői már nem pásztorok, hanem különbféle emberek. Pl. költő. Megtartotta a természeti motívumokat is, bár a természet már inkább az üldöztetést tükrözte. Egy előhang és a számozás szerint nyolc ecloga készült el, bár a hatodik nincsen meg.
Az előhangot később készítette el, mint az eclogák nagy részét. 1942. március 15-e után írta a verset, melyben a természet megújul, azonban az emberek nem, a szabadság hiányáról szól.
Az első ecloga egy Vergiliusi mottóval kezdődik, melyből kiderül, hogy a világ értékrendje a feje tetejére állt. A jó elnyomása és a rossz tombolása a jellemző a világra. Ez egy kivetített belső párbeszéd, önmagával. A vers hexameterben íródott. A versben a rendet állítja szembe a rendetlenséggel. A természet tükrözi a belső nyugtalanságot, illetve a kegyetlen és rideg külvilágot. Az április még nem a meleg hónap, bármikor beköszönthet a fagy, ezzel kettétörve egy kis virág életét. A világot kivetíti a természetre, az időjárás is szeszélyes, még nincs igazi tavasz. A vers alaphangulatát az 1936-1939-es spanyol polgárháború adja meg. A politikai, történelmi események jelennek meg benne:
„Hallom, igaz, hogy a vad Pirenéusok ormain izzó
ágyucsövek feleselnek a vérbefagyott tetemek közt,
s medvék és katonák együtt menekülnek el onnan;”
A költő által nagyra becsült spanyol költő halála is megjelenik benne: Federico Garcia Lorca, aki, amikor lehetett nem menekült el Spanyolországból, hanem harcolni maradt, ezért meg kellett halnia. (Radnóti írt hozzá egy pár soros különálló verset is)
A vers végén a költő feladatát boncolgatja, ars poeticának is fel foghatóak a Költő utolsó szavai. A tölgyfa motívummal írja le (ez egy toposz, ami Horatiushoz nyúlik vissza, Magyarországon Berzsenyi a Magyarokhoz I. ódájában jelenik meg) saját sorsát. Tudja bár, hogy egy nap őt is eléri a halál, hamarabb, mint kéne, de addig is ír és alkot.
Töredék: Egyesek szerint ez a hiányzó hatodik ecloga, ugyanis mielőtt befejezhette volna, megkapta utolsó behívóját a munkaszolgálatra(1944. máj 18-án).
Anaforisztikus szerkesztésű, „Oly korban éltem én”, minden versszak elején megtalálható. A vers arról szól, hogy ami valaha szép volt, az mára mind eltűnt rég. Az első versszakban az ember elaljasulásáról szól, a második versszakban az értékrend felborulásáról, a harmadik, azokról szól, akik tenni próbálnak, azokat üldözik, a negyedik versszakban az anya-gyermek motívummal írja le az élet értelmetlenségét, és a ötödik meglévő versszakban pedig kifejti, hogy már a költő is tehetetlen, csak a bibliai próféta Esaiás lenne képes elátkozni ezt a korszakot.
A hetedik ecloga már a Lager Heidenau-ban keletkezett 1944-ben. Ez a bori notesz első verse. A műben a láger körülményeit írja le feleségének otthonra. Már eltűnt a párbeszédes forma, azonban tökéletes hexamaterekben írta meg, ez jelzi nála a rendet, ettől jobban érezhette magát. Egy kivetített párbeszéd, de a felesége nincsen jelen. A versben összemosódik a valóság és az álom, szürrealista elemeket találhatunk benne, a foglyok hazavágyódása az álom és ébrenlét határán nem tudja megkülönböztetni a valóságot az álomtól. Fájdalmas képet ad a láger viszonyairól, realisztikus, naturalisztikus ábrázolásmód segítségével.
Saját magáról ír,hogy milyen vaksi, féregként kell élnie életét. Kérdésként teszi fel, hogy létezik-e még haza, bár választ nem kap, magának igennel válaszolhatott, mert ha nincs többé haza, akkor nem lenne többé értelme írnia, így elvesztette volna tartását, amit azonban fogolyélete során végig megtartott.
A vers végén egy szerelmi vallomás található, egy vergiliusi szabadfordítású szerelmi vallomás a feleségének, Gyarmati Fanninak.
Szerintem így kellene valahogy ezt a tételt elmondani. Az első rész az órai jegyzetemből van.
1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye) Romániában. Székely földműves családba született, apja művelt, sokat olvasott volt. Édesanyja 1940-ben meghalt. Az elemit szülőfalujában végezte, majd a Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban. Fél évig járt a Színművészeti Főiskolára. A Bolyai Tudományos Egyetemen magyar-irodalom szakos tanárként végzett. 1960-tól a Napsugár című gyereklap munkatársa.
A határon túli magyar irodalom egyik legnagyobb képviselője. A trianoni béke után a költészetben a kisebbségi lét, (a beolvasztási politika, a hátrányos megkülönböztetések, kisebbség gyűlölet) lett a fő téma. Kányádi mind a kortárs, mind az egyetemes líra kiemelkedő egyénisége.
Költészetének összegző vonásai:
Sajátos műfajai:
Modern versbeszéd:
Körömversek:
- eredete: haikuk inspirálták: japán műfaj és versforma: kötött mora-számok, 3 soros (5-7-5)
- Sajátosságai:
- Két körömre: Szent Mihály hava
hóharmat-verte
krizantémok - idén is
fekete lovonkocogott velünk
a reménytelenségbe
szent mihály hava
- Krónikás ének (1988)
Illyés Gyulának - odaátra
ég már a szekértábor is
remény sincs fölmentő seregre
a föld is ég
futja-e még
csonkán-bonkán elkeseredve
egy utolsó lesz-ami-leszre
csak hős ne légy
mert ebben
a hősietlen
korban hősnek lenni nem érdemes
és nem szabad
de meg se add magadvan aki már
kötélre vár
csüggedni is erőtlen
ég már a szekértábor is
istenem hová vetődtem
van aki sír
van aki szül
van aki hallgat
van aki jajgata zsoldosok az elmaradt
hópénzért kiabálnak
a tisztjeik
az átállás esélyeit
latolgatják suttyomban
szorosra húzzák a hevedert
s a tönkrevert
védők közt kilovagolnak
van aki sír
van aki hallgat
akik elmentek közülünk
nem voltak közülünk valók
mert ha közülünk valók lettek volna
nem mentek volna el
szétosztjuk az úr testét
utolsó kenyerünket
mindenki hallgat
ég már a szekértábor is
ég már a szekértábor is
a föld is ég
füstje a kék
egekben tova ködlik
potomság
a többit
megírja ha megírja más
zizegni kezd zizegni kezd
a hajdani
a majdani
kukoricás
- Vörös villamos- kommunizmusról szól…
Az angol reneszánsz a 16. század végén alakult ki, amikor Anglia nagyhatalom lett és a szigetország viszonylagos nyugalomban élt. Ez kedvezett a tudományok és művészetek fejlődésének, szaporodtak az iskolák, a könyvnyomtató műhelyek, új színházak épülte. A kultúrának ezt a szakaszát nevezzük angol reneszánsznak.
Angliában a dráma lett a reneszánsz irodalomnak a vezető műneme.
A középkori színjátszás és drámából alakult ki a reneszánsz színház.
Középkori színház röviden:
· Igyekeztek mindent megmutatni a nézőknek
· Naturalisztikus ábrázolásmód
· Nem ismerte a hangulati egységeket
· Terjedelmük miatt (nagyon hosszúak) nem voltak benne drámai sűrítések, sem kiélezett konfliktusok
· Jellemző a helyszínváltás és az egyidejűleg bemutatott eseménysor
· A középkorban az egyházi hegemónia miatt a templomokban előadott úgynevezett liturgikus drámák váltak elterjedté
· misztériumdrámák: dramatizált formában előadott bibliai történet
· mirákulum: szentek életét, csodáit szenvedéseit, válogatott kínzásait, vértanúhalált vitte színre
· Moralitás történeteiben a megszemélyesített jellemvonások, erények és a bűnök viaskodtak az ember lélekért
· Templomokban, vagy később templomok előtti téren adták elő
· középkori színpadtípusok:
Közvetlenül a középkori színjátszásból fejlődött ki, az antik görög tragédia műfaji követelményei ismeretlenek voltak. A 16 században kialakult színjátszásnak már nem a vallásos terjesztés volt a fő célja.
- hivatásos színtársulatok jöttek létre, és 1976 és 1616 között legalább tíz nyilvános színház jött létre. Ezek közül a leghíresebb a Globe színház volt.(1599) (Shakespeare színháza)
- Nyolcszögletű, belülről kör alakú, felül nyitott, több emeletes fából készült épület volt
- A közönség állhatott vagy ülhetett, attól függően milyen társadalmi réteghez tartozott.
- A színpad hármas beosztása lehetővé tette a színterek gyors váltakozását.
- Három oldalról nyitott színpad, melyben a játszódó, sok szereplőt igénylő jelenetek színtere volt( pl. csatajelenetek), ez volt az előszínpad
- Az előszínpad mögött volt a három oldalról zárt hátsó színpad, az épületek szobáiban történő események részére, ezt függöny takarta el, és ha szükség volt rá akkor félrehúzták
- A színpad fölött volt az erkély (felső színpad), ahol a magasban, a hegyen várfokok vagy az égben történő eseményeket mutatták be.
- Díszletek nem voltak, csupán jelzésértékűek
- A színészek férfiak voltak, (nőket 16 éves fiúk játszották) a helyszín változását a szereplők párbeszédei vagy a darab egy-egy bevezető sora jelezte
- A nézők fantáziáját igénybe vették, bármikor kinyilváníthatták a véleményüket, nemtetszésüket.
- A színdarabokat egyfolytában, szünetek nélkül játszották, nem felvonásokra, hanem színekre, jelenetekre tagolódtak.
- Nem volt meg a hármas egység (helyszín, idő és cselekmény) a drámában (kivéve a Rómeó és Júlia)
- Az angol dráma nem alkalmazkodott semmiféle merev szabályokhoz, elvetett minden korábbi műfaji megközelítést. Elszakad a latin és a középkori hagyományoktól és kialakította a saját dramaturgiáját.
- Megjelent a valódi drámai küzdelem és a sokoldalú árnyalt jellemrajz.
(1564-1616)
- az angol reneszánsz dráma legkiemelkedőbb alkotója, és mondhatni a színjátszás megteremtője
- Stratford-upon-Avon-ban született, anyja földbirtokos lány, édesapja gazdag polgár volt
- a helyi iskolában, majd Oxfordban tanult
- 18 évesen megházasodott, Anne Hatwayt vette el feleségül, 3 gyermekük született
- később elhagyta a családot és Londonba került, itt sikeres színész és drámaíró lesz,
-1599-ben társtulajdonos a felépülő Globe-színházban
Utolsó éveit Stratforban töltötte, születésnapján halt meg a hagyomány szerint(1616. április 23.)
Alkotói korszaka 3 részre osztható:
· 1590-1600 között: királydrámák a jellemzőek
· 1601-1608: tragédiák (világszemlélete elsötétült, komorabbá vált, Erzsébet királynő halálla, I. Jakab trónra kerülése)
· 1608-1613
Rómeó és Júlia, Hamlet(wikipediás),
Egyéb:
http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=691
http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag048.htm
http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1959
http://dezs.extra.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=496&Itemid=62
A költőről:
1905 április 11-én született Budapesten. Apja József Áron elhagyja a családot, az egyedülálló anya, Pőcze Borbála nem tudja ellátni a gyerekeket, ezért nevelőszülőkhöz adja őket Öcsödre. Anyja halála után, nővére férje gondoskodik róla. 1923-ban Makón leérettségizik, majd Pesten és Bécsben tanul, de a tanulmányait nem fejezi be. Tanári pályáról eltanácsolták, így alkalmi munkával látja el magát Bécsben. Ekkor közel kerül az illegális kommunista mozgalomhoz, versein erős szocialista vonások érződnek. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.
A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
A kései költészetének egyik fő témája volt a szerelem. Szinte minden formáját megjeleníti verseiben, a kamaszszerelemtől a felnőttszerelemig mindent. Leghíresebb szerelmes verse az Óda.
Első szerelme a makói kollégium igazgatójának a lánya volt, Gebe Márta, aki nem viszonozta érzéseit. Emiatt a költő öngyilkosságot kísérelt meg. Neki írta a Csókkérés tavasszal című versét. A műben a frissesség, a tiszta szerelem érzékelhető, a játékosság, dallamosság.
1927-ben Párizsból hazatérve ismerkedett meg Vágó Mártával, második szerelmével. Apja engedélyezte a kapcsolatot, a társadalmi különbségek ellenére. Az apa állást szerzett neki, azonban amikor Márta egy évet Londonban töltött, kapcsolatuk megszakadt. Hozzá írta a Ringató és a Klárisok című verseit.
A Klárisokban rendkívül gyászosan és őszintén írja le a szerelem kettős érzését. A vers a kapcsolatuk végén keletkezett.
- harmónia, diszharmónia egymásba játszása: szerelem-halál, szép-csúf
- névszókból áll, nominális stílus
- Általában geometriai forma, gömb jelenik meg benne
- Szépség ellenpontja a groteszk
- legtöbb elemző szerint a versben okolja a társadalmi különbséget a kapcsolat megszakadása miatt.
Szántó Judit: élettársi viszonyt folytattak, kommunista mozgalomban ismerkedtek meg
- igazi szerelem nem volt közöttük
- egyetlen verset írt hozzá: Judithoz: ez feltárja kapcsolatuk jellegét,
o ő gondoskodik róla, Judit az, aki dolgozik, és ellátja a költőt.
o Kapcsolatuk civakodó, szétesett, egyáltalán nem harmonikus
- 1933-ban ismerkedtek meg egy lillafüredi írókongresszuson
- Csak futó ismertség alapján, a szerelem nem teljesül be, csak a képzelet síkján történik meg minden.
- Szántó Judit erről értesülve öngyilkosságot próbál elkövetni
- Óda: - a leghíresebb szerelmes verse, maga a szerelem élménye a vers tágya, ez egy vallomás magáról a szerelemről.
- 1. jellegzetes versindítás: „Itt ülök…”
- erotikus töltetű tájélmény, emlékezésnek és eszmélkedésnek ad teret
- szürrealisztikus versek képalkotása: a természetből nő ki a nőalak
- 2-3. szerelmi vallomás
- merőben új hasonlatok a természettudományok tárgyköréből
- belső és külső végtelen szubjektív érzése vetül a szerelemre
- frázisszerűség kerülése, összetartozás kozmikus szintű ábrázolása
- 4. a nőalak anyagszerűen közel kerül
- a költő világokat átfogó figyelme az apró részletekre is kiterjed
- naturalizmus, belső tartalmak feltárása – nagy felháborodást vált ki
- 5. beteljesült szerelem víziója
- nyelvi korlátok („a lét dadog”) kifejezése után még erősebb szenvedély
- csúcspont a 2. versszak végén
- zárójelbe tett szakasz: öröm és ámulat extázisa + rettegés a szerelem elvesztésétől
- 6. mellékdal, a feszültségek feloldása
- nyugalom vágya, az otthon melegét sugárzó képek
§ a három „talán” bizonytalanságról, rejtett félelmekről árulkodik
- kezelője, a szerelem viszonzatlan, ekkor születő versei egyre pontosabb képet mutathatnak súlyosbodó állapotáról.
- Nagyon fáj
o szerelmi kiszolgáltatottság, elállatiasodás
o a szerelem a testi szükséglet szintjére süllyed
o „Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell”
o a vers egyértelműen Gyömrői Editnek szól, noha semmilyen személyes utalás nem történik rá
o „...akadt nő, ki értette e szavakat, de mégis ellökött magától”
o nyolc fájdalmas felkiáltás – nem vesz senki tudomást belső kínlódásairól
o az áhított nő a „legutolsó menedéket” tagadja meg tőle
o hozzá írta még a Gyermekké tettél-t ez szerelmi vallomás, a beteg költő egyetlen támasza, illetve Aki szeretni gyáva vagy, ez pedig könyörgést tartalmaz
- 1937 elején ismerkedtek meg, a szerelem nem volt viszonzatlan, az egyik legboldogabb szerelmi kapcsolta volt
- Megismerkedésükkor, A. már gyakran küzdött a halál gondolatával
- Flórának írt versekben megszólal a vágyakozás, áhítat, de a beteljesedés nem.
- Flórának:
§ a halál és a boldog szerelem egyaránt vágyott érzés, mind a kettő üdvözítő lenne számára
§ Nem a szerelem áll a középpontban, hanem egy külső szemlélődés..
§ Verstani felépítése: arcaikus, számokkal elkülönített részekre van tagolva, részek ritmusa formája eltérő
- Flóra:
o 1. Hexameterek
o a klasszicista forma távolságtartást takar
o a hexameter kiválóan alkalmas a csendesen hullámzó érzelmek megjelenítésére
o tájélmény, rácsodálkozás Flórára, idilli hangulat
o utolsó sor dramatikus, a következő szakasz új hangnemét vetíti előre
o 2. Rejtelmek
o a Vágó Mártához írt szürrealisztikus dalokra emlékeztet
o könnyed dalformához illeszkedő tartalom: természeti elemek erotikus töltéssel
o 3. Már két milliárd
o az Óda 4. tételének vallomásából származó fizikai jellegű motívumrendszer (2. vsz.)
o megjelenik egy tisztább világ vágya: szerelem + rend (A város peremén)
o 4. Buzgóság
o megfiatalodás illúziója, ismét könnyedebb hangnem
o 5. Megméressél!
o Flóra alakja a világ különféle dimenzióiban, különböző vonatkozásaiban jelenik meg
o szerelem és szenvedés eszménye kifejtett metaforák segítségével (utalás Adyra)
o társadalomba való beilleszkedés vágya: „Ő az okmány...”
o végén himnikus felszólító mondatokkal emeli bibliai magasságokba a költeményt
Azonban a megváltást a Flóra szerelem sem hozza el, József Atilla 1937-ben öngyilkos lett.
Források:
