2008. június 22., vasárnap

XII. tétel

Karinthy Frigyes humora

(1887-1938)

1887-ben született Budapesten, értelmiségi szülők gyermekeként. Különböző iskolákban végezte tanulmányit, váltakozva volt jó és rossz tanuló. Azt nem tudjuk, hogy beiratkozott volna egyetemre, de azt tudjuk, hogy látogatta a Műegyetem előadásait, természetes ismereteket szerzett (fizika, matek), magyart és történelmet is hallgatott.

Életének első csapása, édesanyja korai halála volt. 1906-ban helyezkedett el az újságíróként, ebben az évben ismerkedett meg Kosztolányival, Csáth Gézával. Csáth Géza ismertette meg a freudizmus elméletével. 1907-1908-tól kezdve jelentek meg írásai egyre több lapban: humoreszkek, novellák, paródiák, és elvétve néhány vers. 1912-ben megjelent a számára nagy sikert hozó Így írtok ti című humoros- szatirikus antológia. Ebben az évben kezdődött szerelme Judik Etellel, aki következő évben feleségül vett.

Életének második nagy csapása 1918-ban érte, a felesége spanyolnáthában meghalt. Meghitt szerelmes házasság volt az övék, a későbbiekben megismert Böhm Arankával soha nem alakul tki olyan bensőséges viszony.

1936-ban jelentkeztek nála súlyos betegségének első tünetei, az orvosok agytumort állapítottak meg nála, volt egy agyműtéte is( ebből született az Utazás a koponyám körül). Betegsége ellenére megőrizte régi jó kedvét, azonban 1938 augusztusában siófokon hirtelen meghalt, egy rosszullét folyamán.

Karinthy Frigyes egyedülálló jelenség a magyar irodalomban. A szatíra és a humor legnagyobb mestere. A nyugat első nemzedékékhez tartozott.

Megjelenő fontosabb kötetei:

  • Így írtok ti (1912)
  • Találkozás egy fiatalemberrel (1913)
  • Tanár úr kérem (1913)
  • Nem mondhatom el senkinek (1930)
  • Utazás a koponyám körül (1937)

Kedvelte a különböző bizarr játékokat a szavakkal:

  • Szójáték ( skót gorilla=zsugorilla)
  • Halandzsaversek
  • Intarziajáték (névrejtés): „Jó itt a koszt, ó, lány ide zsörtölődés nélkül jöhet az ember”
  • Eszperente nyelv
  • Sártidrof nyelv

Az így írtok te első parodizált darabját 1908-ban a Fidibusz c. élclap közölte. 1912-ben megjelent maga a a kötet is: a kötet felépítése a következő:

  • Magyar antológia
  • Magyar próza
  • Külföldi próza
  • Optimisták (néhány szatíra)

Később az újabb kiadásokban kiegészülnek. A kötet miatt kerül a Nyugat élvonalába.

A kötetben használt műfajok:

Magát a kötetet Karinthy irodalmi karikatúrának hívja (= a legfontosabb stílusjegyek eltorzítva jelennek meg)

  • Paródia (pl. Kosztolányiról)
    • Parodeo- hasonlóan, de torzítva adni elő a dalt
    • A mű formai külsőségeit utánozva, leleplezve a belső ürességet
  • Travesztia:
    • Pl. Az ember tragédiája-> Az emberke tragédiája
    • A fenséges témát kisszerűen adja elő
  • Persziflázs (pl. Szabolcska Mihályról)
    • kíméletlen gúnyirat

Az így irtok ti néhány versének elemzése:

Szabolcska Mihály:Egyszerűség

  • A népnemzeti irányzatot képviseli amikor az már elavult
  • Egyszerűség
  • Ady-val, a modernizmussal ellentétes
  • Őszinte, de tartalmilag nem mondd újat
  • Kiparodizálj a népiességet-> népköltészeti elemeket használ eltúlozva

Ady Endre. Moslék ország

  • Bíráló hazaszeretet, ugar motívum, Hortobágy, ő maga az isten, de még így is magyarnak tekinti magát, új vizeken helyett fekete vizeken van írva
  • A szomorú legény, az magára utal
  • Cím neologizmus, Ady kedvence volt a szólétrehozás: moslék-ország, redves-ugar
  • Allegorizál, Ismétlések, anafora-> sor elején ismétel

Kosztolányi Dezső: Szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései

  • Kosztolányi „homo esthaeticus” a szépség követe volt, a tiszta költészetet akarta megteremteni, nem akart politizálni
  • Travesztiaszerű
  • Kisszerűvé teszi a témát „mint aki halkan belelépett
  • Alliteráció „csendes, csitri, csempe
  • Nominális stílus: „látok barnát, kókuszt
  • Dús jelzők hasonlatok, költői képek használata

Célja az Így írtok ti-nek:

- mulattatni akar, semmiképpen sem megbántani

Ezzel népszerűsítette a költőket, illetve felhívta a modorosságukra a figyelmüket

Olvasd el a tankönyvben a Tanár úr kéremet.

Bár Karinthy, mint legnagyobb humorista költőnk vonult be az irodalomba, mindig sajnálta, hogy beskatulyázták, és a filozofikus költőként nem tudott kibontakozni.

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/karinthy.htm

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

olvasd el azt a kurva tankönyvet:)

Névtelen írta...

szpjál véres gecit, hogy ilyeneket írsz!

Névtelen írta...

A trágár megjegyzéseket tartogasd máshova!!! Bár akinek csak ennyi esze van attól nincs mit várni...

Egy barát írta...

nagyon jó a cikk, remekül fel tudtam használni az érettségi tételemhez, és ezt húztam, és 5-öst kaptam rá. Köszönöm neked

egy barát

eXTReMe Tracker